Thomas Hardy feltárta titkát a fiatalabb William Butler Yeats előtt…
Párizsban történt, amikor egy nap James Stephens író megkérdezte W. B. Yeats-t, mit lett azokkal a könyvekkel, amelyeket dedikálásra postáztak a számára.
A költő elgondolkodva nézett maga elé, majd felragyogott az arca, és Stephens felé fordulva mesélni kezdett: egyszer Thomas Hardy-val vacsorázott, és miközben kávéjukra vártak, ugyanezt a kérdést tette fel Hardynak:
– Hardy, te mit csinálsz, azokkal a könyvekkel, amelyeket aláírásra küld neked a kiadód?
– Yeats – szólalt meg Hardy –, gyere velem, van valami az emeleten, amit meg akarok mutatni neked.
Hardy a ház legfelső szintjére vezette vendégét, majd ott benyitott egy nagyobb szobába. Ezt a szobát padlótól a mennyezetig könyvek borították. Hardy a szobát betöltő, furcsán elhelyezkedő ezernyi kötet felé intett:
– Nos, kedves Yeats – mondta, – ezeket a dedikált könyveket „már elküldtem” az olvasóknak.
Forrás: James Stephens: James, Seumas és Jacques, szerkesztette: Lloyd Frankenberg
