Jókainak a „Régi jó táblabírák” című regényét a Pesti Napló közölte először. A cenzor azonban „másképp” olvasta a művet, mint az egyszerű olvasó…
A cenzor gyanút fogott, hogy Jókai regényében, mely a régi közigazgatás dicsőítésével kezdődött, azzal fog végződni, hogy kigúnyolja az akkorit. Ezért magához kérette a főszerkesztőt, Kemény Zsigmondot és garanciát kért tőle, hogy ez nem fog bekövetkezni.
Kemény biztosította a cenzort, hogy erről szó sem lehet.
– Talán már olvasta? – kérdezte a cenzor.
– A regény többi része még Jókai fejében van – válaszolta Kemény.
A cenzor felpattant:
– Hát akkor milyen alapon mer engem biztosítani?
– Azon az alapon, hogy Jókainak éppen úgy nincsen fogalma a régi közigazgatásról, mint a mostaniról, így nem is gúnyolhatja azt.
A cenzor megelégedett ennyivel, de Jókai megsértődött és nemsokára otthagyta a Pesti Naplót.
Forrás: Mikszáth Kálmán: Jókai élete és kora
