Mórocz úr állította, Kabos Gyula volt a legszomorúbb magyar, akit valaha is megborotvált…
Borotvált és hajat vágott a Váci utcában Mórocz úr, aki a két háború közötti időszakban dolgozott Kabos Gyula, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső és más hírességek fején. Sírni való történeteket tudott a nagy művészekről.
Molnár Ferenc például szeretett borbélyhoz járni, nem egyszer csak azért vette az irányt a Váci utca felé, hogy betérjen Mórocz úrhoz egy kis csevejre. Mórocz úr pedig szerette híres művész vendégeit, és mint jó borbély, „pszichológusként” is hallgatta őket. Állította például, hogy Kabos Gyula volt a legszomorúbb magyar, akit valaha is megborotvált.
Egy alkalommal – legalább tíz esztendeje borotválta már Kabost – a nagy színész egyik gyermekével valami gondok adódtak – ezek mindig adódtak Mórocz úr szerint -, és ezért olyan ideges volt, hogy idegessége átragadt a mesteri kezű Mórocz úrra is, aki megvágta a nagy komikust.
Kabos fölpukkasztotta a képét, de nem szólt.
Alig telt el néhány nap, az épp híres írókkal és költőkkel teli szalonban Kabos megjelent egy fehér csomaggal. Letette a borotválkozó pultra, összeszorított szájjal a tükrön át ránézett Móroczra:
– Bontsa ki.
Mórocz kibontotta a csomagot, amelyben egy cserépbe ültetett kaktusz volt.
– Mi ez? – kérdezte Molnár Ferenc, Szabó Dezső és más nevezetességek borbélya.
– Ez egy kaktusz. A honorárium – felelte.
– És mit csináljak vele?
– Tanuljon meg rajta borotválni, mielőtt hozzám nyúl! – mondta epésen a komikus.
