Naszreddin hodzsa igazi tanító volt, a szó nemes értelmében, anekdotáiban a humor azonban csak egy réteget képez, alatta találjuk a történet morálját, ez alatt pedig a miszticizmus egy még mélyebb rétegét fedezhetjük fel. Naszreddin tréfái mindig az igazságot mutatták meg.
Naszreddin fürdőbe ment, de szegényes külseje miatt a szolgák alig vetettek rá ügyet. Odadobtak neki egy piszkos törölközőt, egy rongyos fürdőruhát, és kész. A bölcs nem szólt semmit, de amikor befejezte a tisztálkodást, öt ezüstöt hagyott ott jutalmul. Csodálkoztak is eleget a szolgák.
Egy hét múlva megint elment a fürdőbe. Azonnal megismerték, és most már mosolyogva, hajlongva fogadták. Fürdés után Naszreddin mindössze egy rézpénzt vetett oda nekik a kitüntetett kiszolgálásért, akik mód felett csodálkoztak.
Magyarázatot várva felemlegették a múltkori öt ezüstöt.
− Hja – mondta Naszreddin –, a rézpénz az előző fürdőért járt, a múltkori öt ezüst pedig a mai fürdőért.
