Munkácsy szívesen megmutatta feleségének, hol inaskodott…
– Hát itt voltam én inas, Cécile*, három esztendeig. Csakhogy akkor ramaty volt a műhely, a mostanihoz képest.
A műhely elejére mutatott.
– Ott vert meg engem Lángi uram, mert nem akartam a vad télben a sírkerítést kifösteni. De úgy megvert, hogyha Gáspár el nem kap előle, agyonüt. Igaz-e, Gáspár?
– Bizony, bizony – bólogatott Gáspár -, barom-ember volt az! De aztán megkapta!
– Meg – nevetett Miska -, s hozzá alaposan!
S elmesélte a feleségének, hogy mit tett akkor érte Lacza Bálint, s hogy bizony ebben a műhelyben gyökeredzik az egész Siralomház. Az asszony borzadva hallgatta a történetet.
– Iszonyatos! – mondta. – Így éltél?
– Mindenki így élt akkoriban – felelt Miska: – Osztrák uralom volt és borzasztó szegénység mindenfelé.
Aztán benéztek a lakásba is, s Cécile ámulva látta, hogy Miskának jóformán minden eddigi ismert képe ott függ a falakon, persze csak olajnyomatban. Megkérdezte Gáspárt az urán keresztül, s az mosolyogva felelt:
– Így van ez talán az egész országban, kérem! Szeretjük mi a Munkácsy urat, és büszkék is vagyunk rá!
Az asszony szemébe könny szaladt, mert csak most értette meg, hogy nemcsak egy zseniális magánember az ura, hanem bent él egy nép szívében, amelynek apraja-nagyja figyeli ennek az embernek minden alkotó moccanását.
– Egy nép lelke vagy, Miska! – mondta az urának. – Csodálatos!
Forrás: Dallos Sándor: Aranyecset, Alexandra Kiadó
*Munkácsy felesége, Cécile Papier a világ első női festészeti menedzsere volt, aki gondosan megtervezte férje szereplését a társasági eseményeken. Munkácsy kissé sznob, gyakorlatias és igen jó szervezőkészséggel megáldott felesége feltehetően örült az új szalon-képtípus megjelenésének. Azonban bármennyire is anyagias volt a felesége, azt a megfeszített munkatempót, amelyet az új életstílus követelt a művésztől, bizonyosan nem ő szorgalmazta. Munkácsy levelezését, emlékiratait ismerve, biztosan állíthatjuk, hogy ennek forrása saját egyénisége. Igaz, elnézte férje kilengéseit, más asszonyok iránti érdeklődését.
