A ceremoniális események általában kevés izgalmat okoztak…
„A köztársasági elnöknek fontos feladata a kitüntetések átadása. Ezen ceremoniális események általában kevés izgalmat okoztak. Bár talán arra a képre mindenki emlékszik, amikor Göncz Árpád és Hofi Géza együtt keresi a szőnyegen a leejtett kitüntetéseket.
Arra is akadt példa, hogy a díjazott éppen nem ért rá. Valahol külföldön járt épp Sas József, amikor színházi titkárnője felhívta.
– Te, Józsi, jött egy értesítés, hogy megkaptad a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét. Ekkor és ekkor lesz a ceremónia, ahol át fogják adni.
– Hű, de akkor én meg külföldön leszek. Próbáld meg felhívni őket, hogy akkor nem tudok menni, de ha már otthon vagyok, akkor nagyon szeretném, ha maga Göncz Árpád adná át nekem.
És így is lett. Amikor Sas hazatért, értesítést kapott, hogy legyen a feleségével a Parlamentben. És ott mellére tűzte az elnök a díjat, pár szép szó kíséretében.
Akkor odalépett egy hivatalosság, s miközben az ajtó felé mutatott, és elköszönve azt mondta, hogy nagyon köszönjük, hogy eljöttek.
Mire az elnök közbevágott, hogy azért nem kell így sietni, és leültette a vendégeit beszélgetni egy kicsit, s azzal kezdte, hogy: na, mit láttál külföldön?”
Forrás: Dési János: Árpi bácsi, Noran Libro
