Petőfi mindig örömmel töltötte idejét dr. Sass Istvánnal, egykori iskolatársával és jó barátjával, nézetein azonban ritkán változtatott…
„Mikor a negyvenes években leégett a német színház és a redout (a Vigadó épülete) Petőfihez futottam ijedten, hogy keljen föl, ég a színház.
A költő a másik oldalára fordult, s csak ennyit mondott:
– Édes barátom, a sorsát senki ki nem kerülheti. Színházat azért építenek, hogy elégjen, esernyőt azért veszünk, hogy ellopják. Ez a rendeltetés dolga.
És tovább aludt.”
Forrás: Dr. Sass István: Emlékeim Petőfi Sándorról
