Jókai Mór jegyezte le azt az ismert anekdotát, melyben Petőfi versét olvasva egy barátja rájön, hogy a bort „nem veté meg”.
Volt Szigeten egy énekes úri ember, aki a bort „nem veté meg”. Mikor Petőfi azt a rettenetes szomjas verset* írta:
„Mért nem tesz az Isten most csodát,
Változtatná borrá a Tiszát;
Hadd lehetnék én meg a Duna:
Hogy a Tisza belém omlana!”
Olvassa, majd ismét elolvassa a verset, s nagyot csap öklével homlokára:
– Ohó, Petőfi barátom, nem innál te abból egy csöppet sem, mert majd eleibe feküdném én annak itt Szigeten.
*Petőfi Sándor: De már nem tudom, mit csináljak
Lejegyezte: Jókai Mór
