Szókratészt tartották az ókor legbölcsebb emberének. Az ő munkásságával kezdődött a görög filozófia klasszikus korszaka, valamint őt tekintjük a nyugati filozófia és az autonóm filozófiai etika megalapítójának. Hitt az igazság tanulságában és győzelmében. Halála, és annak körülménye is meggyőződéséből fakadt.
Szókratészt még a halálra ítélése sem zökkentette ki bölcs nyugalmából. A méregpohár kiivása előtt felkereste egy híve a börtönben, és sírva a nyakába borult:
− Miért sírsz, barátom? – kérdezte Szókratész.
− Hogyne sírnék – csuklott el a látogató hangja –, amikor tudom, hogy igazságtalanul ítéltek el.
Erre Szókratész csodálkozva mondta:
− Jobban örülnél, ha igazságosan ítéltek volna el?
(Forrás: Kun Ákos: Viccek, humoreszkek, anekdoták)
