Lévay Henrik és Türr István bácskaiak lévén negyven év óta barátságban és levelezésben voltak…
A generális mint ortográfus?*
“A rettenthetetlen magyarnak”, Türr István tábornoknak kegyetlen rossz az írása. Barátait ugyancsak meggyötri elmés leveleinek kibetűzésével.
Lévay Henriknek egyszer valami politikai tartalmú érdekes levelet küldött, jó hosszút; a hieroglifák megfejtésére teljes kétnapi munkába tellett. Lévay ekkor meg is írta Türrnek, hogy betűvetése mindinkább olvashatatlan, kivált mióta az a szokása van, hogy semmi ékezetet, semmi írásjelet nem használ többé.
A tábornok nemsokára megint hosszú levelet írt barátjának. Ez is csak olyan borzasztó irka-firka volt, mint a többi; de mellette egy egész ív papiros, tele ékezetekkel, vesszőkkel, pontokkal, kérdő- és felkiáltójelekkel; alattuk pedig ez az igen olvasható két sor:
„Biggyeszd oda ezeket, kérlek, ahol én elhagytam, vagy elfelejtettem felrakni.
Barátod, Türr.”
Lévay Lajos közlés
*A helyesírás szakértője
