A háztartási alkalmazott válságok nem voltak ritkák Karinthyéknál…
Ismét háztartási alkalmazott válság tört ki Karinthyéknál. Az asszony – véralkatához híven – most is hirtelenül, felmondás nélkül dobta ki a lányt. Hangos szidalmak közt tessékelte ki az ajtón, majd utána dobta a lépcsőházba a lány holmiját.
– Vigye!
A lány a könyvét kérte. Azt is utána hajította:
– Vigye!
– Tessék beírni, hogy mettől meddig szolgáltam – követelte a lány.
– Nem írok be semmit, takarodjon!
A lány sírva ment Karinthyhoz a kávéházba.
– Karinthy úr, kérem… – szipogta.
– Na mi az, mi történt?
– A nagyságos asszony kidobott, és most nem akar beleírni a könyvembe, pedig én anélkül nem tudok máshol elhelyezkedni, Tessék beleírni, Karinthy úr kérem.
– Mit kell abba beleírni? – kérdezte Karinthy.
– Hát azt, hogy mennyi ideig szolgáltam Karinthy úréknál.
– Na és mennyi ideig?
– Kilenc hónapig.
– Adja ide azt a könyvet.
Karinthy kicsavarta töltőtollát, a kis cselédkönyvet maga elé tette a márványasztalra, és a következőt írta bele: „A Karinthynénál együtt eltöltött keserves kilenc hónapi szolgálat emlékére.” Aláírta a nevét: „Karinthy Frigyes”.
Forrás: Kosztolányi Dezsőné Harmos Ilona: Karinthyról
