Heltai Jenő emlékei szerint a Tündérlaki lányok 1915-ös vígszínházi bemutatójának volt egy „különösen” lírai pillanata…
Sajnos, csak halvány emlékeim vannak – emlékezett vissza a költő-író Heltai Jenő -, de a Boriskát alakító Varsányi Irén és a költőt játszó Zátony Kálmán párjelenete emlékezetes maradt számomra. Talán azért, mert a premier izgalmában a versemet szerelmének, Boriskának szavaló lírai költő nyelve megbotlott. A vers első szakasza így hangzott:
„Ha el akarna néha jönni hozzám, / Kicsiny szobámat szépen rendbe hoznám, / Ha nem is hozhatnám le az eget, / De beszereznék néhány szőnyeget”.
Csakhogy a színész, ki tudja, milyen freudi gondolattársítás okán „szőnyeg” helyett „szörnyeteget” mondott! Mondanom sem kell, hogy a Boriskát játszó Varsányi Irén, hogy nevetését leplezze, hátrafordult és a legyezőjébe harapott, és úgy tett, mintha semmi sem történt volna. Ma már én is csak mosolygok ezen, de akkor majdnem kiugrottam a páholyból.
Forrás: Kalmár Tibor: Nagy nevettetők
