Vivaldi nem sokáig látta el papi feladatait…
Vivaldi asztmában szenvedett. Gyakori rohamai miatt sokszor felállt, és otthagyta a szertartást, ami többeknek feltűnt. Egészségi állapota nem tette lehetővé, hogy rendszeresen misézzen*.
1737-ben azzal vádolták, hogy olyan pap, aki soha nem misézett, amire Vivaldi egy Bentivogliónak írt levelében válaszolt:
” 25 éve nem misézek, és nem is áll szándékomban újra szertartást tartani, nem tiltás vagy rendelet miatt, hanem szabad akaratomból, egy gyermekkorom óta szenvedő betegségem miatt, amely még mindig gyötör.
Pappá szentelésem után egy évig miséztem, de később úgy döntöttem, hogy nem teszem többet, mert betegségem miatt háromszor kellett elhagynom az oltárt, mielőtt befejeztem az áldozást.
Emiatt szinte mindig bent vagyok a lakhelyemen, és soha nem megyek ki, csak gondolával vagy kocsival közlekedem, mivel nem tudok úgy járni, hogy ne ne érezzem a fájdalmat és szorítást a mellkasomban.
Egyetlen úr sem hív meg a házába, még a hercegünk sem, mert mindenki ismeri a gyengeségemet. (…)”
Ezek után a bíboros felmentette a zeneszerzőt, hogy asztmája miatt többet ne kelljen misét tartania, Vivaldi zeneigazgatói állást kapott egy árva lányok iskolájában.
*Valójában feltételezhető, hogy Vivaldi kényelmesen hivatkozott asztmájára, hogy elkerülje papi feladatait, feltételezhető, hogy nem volt kedve papként szolgálni, ami viszont biztos megélhetést nyújtott számára.
