„Finita Bude anno Domini MCCCCLXXIII in vigilia penthecostes: per Andrea Hess.” 550 évvel esztendővel ezelőtt, 1473. június 5-én fejezte be Andreas Hess Budán az első hazai ősnyomtatvány, a Chronica Hungarorum nyomtatását.
A Hess András budai műhelyében 1473-ban napvilágot látott Chronica Hungarorum
„Finita Bude anno Domini MCCCCLXXIII in vigilia penthecostes: per Andrea Hess” , azaz „Befejeződött Budán az Úr 1473. esztendejében pünkösd előestéjén Hess András által”.
A Magyarország történetét Mátyás király uralkodásának kezdetéig elbeszélő Budai krónikát 1473-ban nyomtatta a német származású, egykor Rómában dolgozott nyomdász, Hess András, akinek műhelye nem messze a könyvtár épületétől, vélhetően a mai Fortuna fogadó udvarán működhetett.
A Budai Krónika néven is ismert, mintegy kétszáz példányban elkészült kötetből mára tíz maradt fenn, ebből kettő található Magyarországon: az OSZK-ban és az ELTE Egyetemi Könyvtárában.
Az Egyetemi Könyvtár által őrzött kötet különlegessége, hogy egybe volt kötve Julius Caesar A gall háború című művével, abból választották le 1875-ben. Az OSZK példányát 1843-ban József főherceg, Magyarország nádora vásárolta a gyűjteménynek.
A Chronica Hungarorum több önálló történeti mű összeolvasztása révén jött létre, szövege 14–15. századi kódexekből maradt ránk. Első része a magyarok történetét a honfoglalástól Károly Róbert uralkodásáig, 1334-ig tárgyalja. Második szövegegysége az 1335-1342 közötti korszak eseményeit tartalmazza. A harmadik egység Nagy Lajos király történetét taglalja trónra lépése és halála között, míg a negyedik az 1382-1468 közötti időszak uralkodóival kapcsolatos adatokat és családi vonatkozásokat ismerteti (I. (Nagy) Lajos halálától (1382) Mátyás moldvai hadjáratáig (1468) beszéli el nyolc évtized történetét.).
A krónikát címlap nélkül nyomtatták, iniciáléit kézzel festették, a 70 oldalas nyomtatvány valószínűleg 200-240 példányban készült el.
