Eddig sohasem látott sírokat nyitnak meg a látogatók előtt az olaszországi Tarquinia etruszk nekropoliszában. A kereszt alakú sírkamra a templomos lovagok találkozóhelyeként is ismert. A föld alatti termekben a lovagok titkos szexuális beavató szertartásokat tartottak.
Új etruszk sírokat nyitnak meg Tarquiniában
Szeptembertől tekinthető meg a Tomba Bartoccini-sírkamra, amely felfedezőjéről kapta a nevét. A Krisztus előtti 6. századból származó etruszk sírt Renato Bartoccini találta meg 1959-ben. Most először nyitják meg a nagyközönség előtt. Az ókori temető a kerekesszékesek számára is megközelíthető.
A kereszt alakú sírkamra a templomos lovagok találkozóhelyeként is ismert. A föld alatti termekben a lovagok titkos szexuális beavató szertartásokat tartottak. Ezekre utalnak az etruszk falakra rajzolt középkori graffitik.
A látogatók a Pulcella nevű sírt is felkereshetik. Ez lesz az első etruszk sír Tarquiniában, amelynek hosszú folyosószerű bejáratát úgy alakítják ki, hogy kerekesszékkel is be lehessen jutni.
1985-ben vízvezetékcsere közben bukkantak rá a Kék démonok sírjára, amelyet szintén most nyitnak meg az érdeklődők előtt.
A három új sírral húszra emelkedik a Tarquiniában megtekinthető etruszk sírok száma, de később további öttel, köztük a Bikák sírjával is gazdagodik majd a bejárható leletek száma.
A Rómától hetven kilométerre levő nekropoliszban 6422 sírt találtak meg eddig, ám csak egy részüket tárták fel. A kétszáz freskókkal díszített sírból közel ötven lehetne látogatható. Pénz és felügyelet hiányában azonban csak töredéküket lehet felkeresni. A sírkamrák freskóit speciális üvegfal védi állandó hőmérsékletet biztosítva és szabályozva a termekben levő nedvességet.
A Királynő sírdombja
2011-ben is rendkívüli leletek kerültek elő a közép-olaszországi Tarquinia etruszk nekropoliszából: a régészek új sírkamrákat és egy agorát is találtak. A Királynő sírdombjának elnevezett halmot, amelyben három egymáshoz közeli, még lezártsírkamrát találtak. A sírok bejárata egy téglalap alakú udvarról nyílik. Ennek keleti, északi és déli oldalát a sírok bejárata övezi, nyugaton tizenkét lépcsőfok vezet fel rá. A hatszor négy méteres tér a kutatók szerint nem más, mint egy kisebb agora. A halottak városának közepén az élők döntéshozó helye állt.
A lépcsőkön az etruszk város vezetői foglaltak helyet – legelőkelőbb halottaik sírjainak közvetlen közelében. A hatalmas kőtömbökkel lezárt sírkamrákban etruszk királycsaládok tagjai nyugodtak. Az agorát a régészek a Krisztus előtti 2700-ra datálják. A hely jelentőségét bizonyítja, hogy a Királynő-halom tetején egy majdnem két méter magas szfinx-szobor emelkedett. Fennmaradt a két lába, egyik szárnya és testének apró részei.
Az agora terét fából készült mennyezet borította és a közelben egy bigának, egy kétkerekű lovaskocsinak néhány fadarabját is megtalálták. Az agora falainak díszítése is precedens nélkülinek számít az eddig Itáliában feltárt etruszk nekropoliszokban: a sajtónak nyilatkozó régészek szerint az agora falait Ciprusból, Egyiptomból vagy szír-palesztin területről érkezett művészek festették a Krisztus előtti 7. században.
Sárközy Júlia
Fotók: Wikipédia
