Korának egyik legnagyobb költője kalandor életet élt. Balassi Bálint a magyar nyelvű reneszánsz szerelmi líra megteremtője, az első európai rangú költő a magyar irodalomban.
Balassi Bálint 465 éve, 1554. október 20-án látta meg a napvilágot a ma Szlovákia területén található Zólyomban. Az ország egyik leggazdagabb protestáns családjában született, apja, Balassa János protestáns főúr volt, nevelője, Bornemisza Péter zólyomi udvari prédikátor, a magyar reformáció jeles képviselője volt. Balassi 1565-től Nürnbergben tanult. Beszélt horvátul, németül, latinul, olaszul, románul, szlovákul. Sorsa 1569-ben fordult: apját hamis és koholt vádak alapján hűtlenséggel vádolták és bebörtönözték, a család pedig Lengyelországba menekült, s az uralkodó teljes bizalmát többé nem nyerte vissza. 1575-ben részt vett Bekes Gáspár Báthori István erdélyi fejeledelem elleni hadi vállalkozásában, a vesztes csatában megsebesült, s Erdélybe került. 1577-ben hazatért magyar földre, Liptóújvárra, apja ekkorra már elhunyt, a család legtöbb birtokát a törökök elfogták; majd a maradék vagyont részben a saját alkalmatlanságából, részben örökösödési vitákban vesztette el. 1578-ban hűségesküt tett Rudolf királynak. Saját kérésére a király hadnagyságot adományozott neki Egerben (1578-1582).
1584-ben feleségül vette unokatestvérét, Dobó Krisztinát, s az asszony hozományának tekintett Sárospatakot elfoglalta. Vérfertőzésért és várfoglalásért perbe fogták. 1588-ban házasságát érvénytelenítették, a vádakat elejtették, s hadnagy lett Érsekújváron. 1587-ben egykori szerelme, Losonczi Anna megözvegyült, s Balassi megkezdte a végül kudarccal végződött szerelmi ostromot az özvegy kezéért, akit verseiben Júliának nevezett (Júlia-versek).
BALASSA BÁLINT: Ó ÉN ISTENEM
(részlet)
Mégis bõvebb szóval kérleli Istennek haragját
1 Ó, én Istenem, ím, mi történék én szegény fejemen,
2 Kit reményleni ingyen sem tudtam volna életemben,
3 Kiért csak hálát kell Neked adnom, mert megérdemlettem.
4 Azelõtt való reám bocsátott kemény ostoroddal,
5 Meg nem tanulék, s ihon, mint járék Veled, én Urammal,
6 Mégsincs mit tennem, Hozzád kell esnem én imádságommal.
7 Ha ennél nagyobb ostort bocsátsz is reám, megérdemlem,
8 De kérlek, Uram, szintén a földhöz ne verj immár engem,
9 Szent Fiad által tett igéretid jussanak eszedben.
1588-1589-ben született legtöbb műve: Maga kezével írott könyve (összeállított, megszerkesztett verseskötet, mely csak töredékben maradt fönn), Valahány török bejt, Szép magyar comoedia (Castelletti pásztorjátékából fordította, s ezzel Magyarországon megteremtette az udvari színjáték műfaját).
1589-ben Lengyelországba ment, s feltehetően a Krakkóban élő Wesselényi Ferencné Szárkándi Annához írta az ún. Célia-verseket. 1591-ben hazatért. Részt vett Divény és Kékkő ostromában. Az 1593-ban kitört, a török elleni ún. „hosszú háborúban” való vitézi részvétellel kívánta az udvar kegyét és vagyonát visszanyerni. 1594-ben Esztergom alatt puskagolyó ejtett rajta halálos sebet, melybe május 30-án belehalt.
Mivel verseinek keletkezési ideje nem minden esetben állapítható meg, életműve nem tárgyalható az életrajzával párhuzamosan. Balassi a magyar nyelvű reneszánsz szerelmi líra megteremtője, az első európai rangú költő a magyar irodalomban. Számos újítása közt szerepel, hogy verseiben nem az egyrímű strófaszerkezetet használta, hanem a róla elnevezett Balassi-strófát, a magyar ütemhangsúlyos verselés egyik nevezetes formáját. A Júlia-szerelem idején magyar nyelvre fordított egy olasz pásztorjátékot – Szép magyar comoedia (1588) – ez a magyar világi dráma első ismert alkotása.
