„Térdet-fejet néki hajték, / Kin ő csak elmosolyodék.” A magyar nyelvű irodalom első nagy klasszikusa, akinek életében nem jelentek meg saját művei nyomtatásban, mert kora erkölcstelennek tartotta szerelmi költészete miatt. Balassi Bálint 420 éve halt meg.
Egy vitéz főúr, egy katona, aki ontotta magából a szebbnél szebb érzelmekkel teli gondolatokat, aki a versek útján kommunikált aktuális szerelmével. Képei csillognak, színesen, mozgékonyan ragyognak, rímei lágyságról tanúskodnak, bájjal csengenek. A költői retorika minden eszközével élt, ritmusa ha kell, tud határozott, harcias lenni lenni, máskor pedig lágy és elégikus, de mindig táncra bír, maguk a sorok táncolnak, miközben olvassuk őket. Balassi Bálint korában ritka műveltsége, szókincse és költői képvilága rendkívül gazdag, fantáziavilága pedig olyan életképes, hogy az eltelt évszázadok alatt versei mit sem vesztettek értékükből.
Balassi Bálint író, költő, a magyar nyelvű költészet első kiemelkedő alakja 420 éve, 1594. május 30-án halt meg. 1554. október 20-án született Zólyom várában. Apja, Balassa János protestáns főúr volt, nevelője, Bornemisza Péter zólyomi evangélista udvari prédikátor, majd 1565-től Nürnbergben folytatta tanulmányait. Kiváló nyelvérzéke volt, megtanult horvátul, latinul, lengyelül, németül, olaszul, románul, szlovákul és törökül.
BALASSI BÁLINT: HOGY JÚLIÁRA TALÁLA, ÍGY KÖSZÖNE NÉKI
(részlet)
Szerelmedben meggyúlt szívem
Csak tégedet óhajt lelkem,
Én szívem, lelkem, szerelmem,
Idvöz légy, én fejedelmem!
Juliámra hogy találék,
Örömemben így köszenék,
Térdet-fejet néki hajték,
Kin ő csak elmosolyodék.
Vélhetően egy előkelő nyugat-európai egyetemre került volna, de I. Miksa király 1569-ben fogságba vetette édesapját, Balassi Jánost, aki kalandos körülmények között megszökött börtönéből, és családjával együtt Lengyelországba menekült. A fiatalember a száműzetésben, Kamieniec várában írta meg – családja vigasztalására – első művét, mely a Beteg lelkeknek való füves kertecske címet viselte, és egy lutheránus prédikátor magyarra fordított elmélkedéseit tartalmazza.
Balassa János hamarosan kegyelmet kapott a királytól, a família hazatérhetett Magyarországra, és magas tisztségeket kaptak. A fiatal költő pohárnokká lépett elő, és részt vehetett Rudolf trónörökös 1572. évi koronázási ünnepségén.
1575-ben harcolt Bekes Gáspár Báthori István erdélyi fejeledelem elleni hadi vállalkozásában, a vesztes csatában megsebesült, Erdélybe került, és 1577-ben tért haza Liptóújvárra. 1578-ban hűségesküt tett Rudolf királynak, saját kérésére a király hadnagyságot adományozott neki Egerben (1578-1582).
A reménytelenül örökké szerelmes költő
Balassi tudja, hogy a családi vagyon visszaszerzése és megerősítése csak akkor sikerül, ha „hátországot” kap, ezért megpróbál gazdag lányt venni feleségül. Amikor megismerkedik a nálánál kissé idősebb asszonnyal, Losonczy Annával, a Losonczy-vagyon fiúsított örökösnőjével elsősorban a hozomány lebeghetett a szeme előtt, ekkor még nem tudva, hogy az asszony milyen nagy hatással lesz életére, és versgyűjteményének egyik fontos szereplője lesz majd.
1584-ben titokban feleségül vette megözvegyült fiatal unokatestvérét, Dobó Krisztinát, és elfoglalta az asszony hozományának tekintett Sárospatakot. Dobó István lányára rokonai árgus szemekkel vigyáztak, azt sem vették jó néven, hogy a nagyra törő fiatal vitéz átvegye a vezető szerepet családjukban. Balasssi 1585. augusztus 24-én megjelent az akkor Nagyszombat városában székelő esztergomi káptalan , és — a fennmaradt latin nyelvű irat szerint — a következő vallomása alapján a vitéz törökverőt ellenségei egyenesen azzal vádolták, hogy áttért töröknek és felvette a muszlim vallást. A költőnek nagyon komolyan kellett vennie ezeket a vádakat, amelyek a becsületére, sőt az életére törtek, ezért feleségével, Dobó Krisztinával együtt még a szepesi káptalan előtt is hivatalos vallomást tett arról, hogy gyermeküket igenis Jánosnak keresztelték, nem pedig Musztafának, sőt be is mutatták a csecsemőt, akit a káptalan tudós papjai saját kezűleg megvizsgáltak és tanúsították, hogy megvan a fitymája, tehát nem metélték körül, ahogyan a mohamedán szertartás szerint kellett volna tenni. A vád képtelenség volt természetesen, és beleillett abba a rágalomhadjáratba, amelyet a költő ellen folytattak, különösképpen a Dobó Krisztinával történt esküvő és feleségének öröksége, a sárospataki vár átvétele után, amelyért még felségsértési pert is akasztottak a nyakába. Végül rosszakarói vérfertőzésért és várfoglalásért is perbe fogták és 1588-ban házasságát érvénytelenítették, majd a vádakat elejtették.
Ma már nehéz lenne visszavezetni, hogy ki vagy kik voltak a feljelentők, de a vádlók tudhattak valamit arról, hogy Balassi tud törökül, aminek legékesebb bizonyítéka a Balassa-kódexen megmaradt kis ciklus, a Valahány török bejt. Ez a ciklus kétnyelvű felváltva tartalmaz török verseket, vagyis bejteket és ezek magyar fordítását ill. adaptációját. A török verek rendkívül értékes emlékei a XVI. századi oszmán költészetnek, a kétnyelvű ciklus magyar darabjaiban Balassi az istennőként bemutatott Júlia mítoszát építi fel, éreztetve, hogy nem csupán magát a török nyelvet ismerte, hanem a török versek mögött álló iszlám misztika gondolatvilágát is.
1587-ben egykori szerelme, Losonczi Anna megözvegyült, úgyhogy megkezdte a végül kudarccal végződött szerelmi ostromot az özvegy kezéért, akit verseiben Júliának nevezett (Júlia-versek). Szerelmük csaknem hat évig tartott. A végzetessé váló szerelem tüzében formálódott az addig csak verselgető főúr igazi költővé, az első nagy magyar lírikussá. 1588-89-ben született legtöbb műve. Ekkor írta az olasz Cristoforo Castelletti Amarilli című pásztordrámájának alapján a Szép magyar komédiát, amivel megteremtette Magyarországon az udvari színjáték műfaját.
BALASSI BÁLINT: EGY KATONAÉNEK
(részlet)
Vitézek, mi lehet ez széles föld felett
szebb dolog az végeknél?
Holott kikeletkor az sok szép madár szól,
kivel ember ugyan él;
Mező jó illatot, az ég szép harmatot
ád, ki kedves mindennél.
1589-ben Lengyelországba ment, és elképzelhető, hogy a Krakkóban élő Wesselényi Ferencné Szárkándi Annához írta az úgynevezett Célia-verseket. Eseménydús életében ritka nyugodt időszakot élt meg, valójában nem volt egyéb dolga, mint rímeket faragni. Öccséhez Krakkóból írt levelében írta: „Ne véljen uram senki oly bolondnak, hogy ha ott kinn tisztességesen szolgáltatnának velem, hogy örömesben az szolgálatban mint az versfaragásban nem foglalnám elmémet.” Költői géniuszának ez volt a legsikeresebb, legragyogóbb korszaka: Rimay, Balassi ifjabb költőbarátja, kultuszának letéteményese így jellemzi: „Nem jobb-e itt, — írja még, — kisebb bosszúsággal s elmémnek vékony törődésével urakkal és hercegekkel való nyájasságban az időmöt elmulatnom, mint otthon csak az sanyarságban és morgolódásban?”
Vitézség mindenek felett
1591-ben hazatért, de csak rövid ideig pihen; a katonamesterséget mindennél többre tartja. A remény, hogy hazája felszabadul családi váraival együtt élete végéig éltette. 1593-ban kitört a török elleni tizenöt éves háború, részt vett az elfoglalt családi birtokok, Divény és Kékkő ostromában.1594. május 19-én egy türelmes és becsvágyó német katona, bizonyos Kurtz kapitány vezetésével egy több száz fős sereg teljességgel korszerűtlen rohamot indított a víziváros bástyáin támadt rés ellen. Balassi Bálint 1594. május 30-án Esztergom alatt puskagolyó ejtett rajta halálos sebet, mindössze negyvenéves volt.
Költészete vallásos, harci és szerelmes költészetre osztható, ahogy akkoriban mondták: istenes énekekre, vitézi énekekre és virágénekekre. Balassi a magyar nyelvű reneszánsz szerelmi líra megteremtője, az első európai rangú költő a magyar irodalomban. Verseiben nem az egyrímű strófaszerkezetet használta, hanem a róla elnevezett Balassi-strófát, a magyar ütemhangsúlyos verselés egyik nevezetes formáját. Egykori titkára, barátja, a később nagy költővé emelkedő Rimay János kezdte kiadni műveit. Több mint 250 éven át csupán vallásos témájú költeményeit ismerték, egészen a 19. század végéig kellett várni, amíg szerelmes verseinek kéziratai nyomtatásban is megjelentek.
