Az Omega minden idők egyik legsikeresebb magyar rockzenekara, világszerte több mint 50 millió albumot adott el. A siker a csapatmunkának és az egyéni teljesítményeknek egyaránt köszönhető. „Még mindannyian jó formában vagyunk” – vallja Benkő László, aki ma ünnepli hetvenedik születésnapját.
„A rockzene műfaja velünk együtt, a hatvanas évek elején indult, ezért szerencsések vagyunk. A Beatles, a Stones is 1962-ben kezdte, tagjaik minden fontos díjat megkaptak azóta. Amit ők jelentettek a világnak, azt jelentettük mi a volt szocialista blokkban.”
Benkő László Kossuth-díjas, Liszt Ferenc-díjas rockzenész, billentyűs, zeneszerző, az Omega együttes vezetője 70 éves, 1943. június 12-én született.
Szombathelyen született, tanulmányait már a fővárosban kezdte el. Apja minisztériumi osztályvezető és műegyetemi tanár, édesanyja táncosnő, adminisztrátor, majd háztartásbeli volt. A budai Krisztinavárosban laktak, László a Petőfi Sándor Gimnáziumba járt.
Hét évig zongorázni tanult, mellette timpanizni, fuvolázni és trombitálni is. Középiskolás korában a Próféta együttesben játszott, amely egyesült egy másik gimnáziumi zenekarral, amelyben Kóbor János énekelt. Így ők voltak a későbbi Omega alapító tagjai, ezen a néven először 1962. szeptember 23-án lépett fel az együttes a Műegyetem várbeli kollégiumában. Akkor már Benkő és Kóbor is műegyetemista volt, mindketten lediplomáztak, Benkő közlekedési mérnök lett
A tanulás mellett a zene, szórakozást és zsebpénz-kiegészítést jelentett számára; az akkor gombamód szaporodó együttesek közt csak egy volt az Omega. A klubokban táncoló fiataloknak játszották az angolszász slágereket, első kislemezeiken is ezek hallhatók 1966-ban. Akkor fordult komolyra a dolog, amikor már az Egyetemi Színpadon is adhattak koncertet. Benkő László ebben az időben gyakran énekelt is, a külföldi számok mellett például a Rózsafák című slágert.
1967-68-ra alakult ki az Omega első „aranycsapata”, amelynek Presser Gábor billentyűs is tagja volt. Ő invenciózus szerzőnek bizonyult, ekkor születtek az első nagy slágerek is: Trombitás Frédi, Régi csibészek stb. Benkő László szerepköre változó volt: furulyán és trombitán játszott, és időnként zongorázott is az orgonán játszó Presser mellett.
Igazi áttörést hozott a zenekar életében 1968, amikor meghívták Angliába, s ott a koncertek mellett az Omega Red Star (így hirdették őket) elkészítette első albumát. Ezt követően, a Hanglemezgyár idehaza felvette velük az első önálló könnyűzenei nagylemezt. A nemzetközi karrier a hazai hivatalok akadékoskodásai miatt akkor nem indulhatott el, de az Omega az Illéssel vetekedve már az egyik legnépszerűbb beategyüttesnek számított itthon. Főleg az 1969-ben megjelent 10000 lépés című album megjelenését követően. Ez olyan slágereket tartalmazott, mint a Petróleumlámpa vagy a Gyöngyhajú lány, mely utóbbi a tokiói Yamaha-fesztiválon különdíjat kapott (és azóta számtalan külföldi feldolgozást megélt).
Hűtlen barátok
Harmadik, az Éjszakai országút című nagylemezük után, 1971 tavaszán Presser és a dobos Laux József – valamint a szövegíró Adamis Anna – váratlanul kilépett, hogy létrehozzák az LGT-t. Az Omegának új alapokon, szívós munkával sikerült megújulnia, a veszteséget Hűtlen barátok címmel énekelték meg. Új dobosuk Debreczeni Ferenc lett, s azóta, máig változatlan a zenekar összetétele. Benkő, Presser távozása óta kizárólag billentyűs hangszereken játszik, beleértve a szintetizátort is, amit 1973-ban az Omega használt először Magyarországon. Emlékezetes szintetizátorszólóval indul a Nem tudom a neved című 1975-ös slágerszámuk.
1973-ban lemezszerződést kötött az Omegával a nyugatnémet Bellaphon cég, s a kiadott albumok (Időrabló, Csillagok útján, Gammapolis) és a koncertek révén egész Európában, különösen a német nyelvterületen népszerűek lettek. Akkor, a hetvenes évek végén a lebegő, űr-rockot játszó zenekarnak nem sok hiányzott a világhír eléréséhez. Benkő László emellett 1982 óta szólólemezeket is készít (Lexikon I., II., Ikarosz, Űropera, Omegamix, Impressio, Másik világ), emellett tv-sorozatok, játékfilmek, balettek, színpadi művek zeneszerzője is. A rendszerváltás után, 1992-98-ig a lemezkiadó Hungaroton Gong igazgatója volt. 2002-ben megalapította az instrumentális szintetizátorzenét játszó B-Project együttest, s rendszeres fellépője a billentyűsök éjszakája című rendezvénynek is. 2009-től a szombathelyi színház zenei vezetője volt.
De az Omega sem állt le, 2012-ben, a fennállásuk 50. évfordulója alkalmából nagy koncertturnét tartottak, s a fellépések idén is folytatódnak itthon és külföldön egyaránt.
„Fontos számunkra a Kossuth-díj, mert a velünk együtt indult, és az elmúlt évtizedekben meghatározó zenészek nagy többsége már megkapta az elismerést” – mondta Benkő László, az Omega vezetője annak kapcsán, hogy az együttes tagjai idén március 15-én megosztott Kossuth-díjat vehettek át.
Benkő Lászlónak zenekarvezetői bokros teendői mellett a fiatalabb tehetséges pályatársak felkarolására is jutott energiája. Idén létrehozták az Omega Alapítványt, amelynek egyik célja a következő zenészgeneráció segítése. Benkő 2012-ben Lions-díjat vehetett át jószolgálati munkájáért, 1987-ben Liszt Ferenc-díjat, 2013-ban Kossuth-díjat kapott megosztva a legendává vált Omega együttes tagjaival.
