Kilenc évtized, megannyi titokzatos táj és felejthetetlen történet. Február 22-én ünnepelte 90. születésnapját a Kossuth-díjas író, akinek prózája külön világot teremtett a magyar irodalomban.
Bodor Ádám műveiben a kimondatlan legalább olyan súlyos, mint a leírt szó – hősei szűkszavúak, tájai dermesztően ismerősek, mégis időtlenek. Összegyűjtöttünk kilenc érdekességet az alkotóról, aki a rövidpróza mestereként vált megkerülhetetlenné.
Bodor Ádám (1936-) Kossuth- és József Attila-díjas író (Fotó: Szépírók Társasága)
9 érdekesség a 90 éves Bodor Ádámról
1. Kolozsvárról indult
Bodor Ádám 1936. február 22-én született Kolozsváron. Erdélyi gyökerei és a hegyvidéki, zárt világ atmoszférája későbbi műveinek meghatározó közegévé vált. Erdély felekezeti és kulturális rétegzettsége – a magyar, a szász és a román hagyomány szinte kibogozhatatlan összefonódása –, valamint a térségre jellemző kelet-európai melankólia, szűkösség és kiszolgáltatottság alapélményként ivódott be a későbbi író látásmódjába. Műveiben ennek a sajátos, egyszerre gazdag és nyomasztó kettősségnek az irodalmi lenyomatát teremti meg.
2. Tizenhat évesen politikai fogoly lett
A kolozsvári Református Kollégium diákjaként 1952-ben államellenes szervezkedés vádjával letartóztatták. Két évet töltött a szamosújvári börtönben – az élmény egész életművére árnyékot vetett, és közvetve több művében is visszhangzik. Társaihoz hasonlóan – annak köszönhette szabadulását, hogy egyikük, állami elismeréssel kitüntetett édesapja közbenjárt az ügyükben. A börtönévek után egy ideig gyári munkásként kereste kenyerét, majd nem annyira belső elhivatottságból, inkább megfontolásból és a körülmények szorításában a világi pálya helyett a református teológiára jelentkezett.
3. A teológiától az irodalomig
Szabadulása után fizikai munkát végzett, majd a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben tanult. Bár végül nem egyházi pályán maradt, a transzcendens érzékenység és a morális kérdések prózájában is jelen vannak.
1960-ban szerzett diplomát, ezt követően a kolozsvári egyházkerületi levéltárban kapott állást szerény fizetésért. 1964 és 1968 között szülővárosában egy fordító- és másolóirodában dolgozott.
4. Novellistaként robbant be
Első írása 1965-ben jelent meg az Utunk című lapban, majd 1969-ben napvilágot látott első kötete, A tanú. Már ekkor kirajzolódott tömör, sejtelmes stílusa. Bár aprólékosan megformált rövidprózáinak esztétikai rangját kevesen vitatták, és kritikái többnyire elismerő hangon szóltak, az irodalmi és közéleti élet egyes befolyásos szereplői időről időre mégis kifogásokat emeltek vele szemben. Hol olvasói levelek mögé rejtőzve, hol televíziós műsorokban diákokkal megfogalmaztatva üzenték meg: írásai nem felelnek meg a szocialista realizmus elvárásainak.
Mivel politikai okokból a sajtó nem alkalmazhatta, végül szabadfoglalkozású íróként folytatta pályáját. A hetvenes évek végére Erdélyben mind szűkebbre szabódtak az alkotói lehetőségei, miközben a mindennapi élet terhei is egyre nehezebbé váltak, így 1982-ben Magyarországra költözött.
Bodor Ádám és Parti Nagy Lajos írók, 2007 (Fotó: DIA/PIM)
5. A „Sinistra” hozta meg az áttörést
1984-től a Magvető Könyvkiadó munkatársaként, szerkesztőként dolgozott, ám következő novelláskötete – talán éppen a helyzet pikantériájaként – nem ott, hanem a rivális Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában látott napvilágot.
Az igazi széles körű elismerést a Holmi novellapályázatán nyert első díj, valamint az 1992-ben megjelent Sinistra körzet hozta el számára, mely valahol a Kárpátok hegyláncai közt – mellékesen szólva: Európa közepén – egy velejéig irracionális világban játszódik. A regényszerű novellaciklus egy meghatározhatatlan idejű és helyű, mégis ismerősen kelet-európai világot mutat be, ahol az abszurd és a fenyegetettség természetes állapot.
„A vízmosások mentén szögesdróttal borított acélrudak, betonoszlopok, őrtornyok, csapdákkal teli árkok kanyarogtak föl a sziklás hegygerincre: a magasban, a vízválasztón húzódott a határ. A kerítések, árkok, akadályok szövedéke csak egy huzatos hegyszorosban nyílott meg résnyire, ahol a régi földút átbukott a túloldali lejtőkre, amelyek már észak idegen fényeiben áztak.” (Bodor Ádám: Sinistra körzet)
6. A rendszerváltás visszhangja
Az 1999-es Az érsek látogatása ihletője a kelet-európai rendszerváltozás ellentmondásos tapasztalata volt. A mű a hatalom és kiszolgáltatottság kérdéseit boncolgatja, jellegzetes bodori iróniával.
7. A börtön emlékezete
A személyes múlt lenyomata különösen erősen jelenik meg A börtön szaga című kötetben, amelyben a szintén kolozsvári költő, Balla Zsófia beszélgetett vele életről, szabadságról és írásról. A közmondásosan kevés szavú, zárkózott író ebben a könyvében azonban nemcsak a börtönélményekről szól, hanem az írói pálya kezdeteiről, a Magyarországra költözésről és főként arról, miként változott meg gyökeresen a világ Kolozsvárott, a Trianon utáni Erdélyben.
„De mindezek mögött még ott kísértett a megalázott, lebukott, vesztes ember kipárolgása, a félelem semmihez nem hasonlítható aromája, egy kevéske mindazokéból, akik az eltelt évtizedek alatt megfordultak a falak között. Azóta is kísért, néha hívatlanul ott érzem motoszkálni az orromban.” (Bodor Ádám: A börtön szaga)
2011-ben jelent meg a Verhovina madarai. Változatok végnapokra, amely a korábbi két regény világát teremti újra, hasonló prózapoétikai módszerekkel. A kisebb történetelemekből, elbeszélés-mozaikokból panorámaszerűen felépülő regényben az emberi érintkezések megdermednek és felolvadnak, a kultúra természetté bomlik, a csend pedig beszédes lesz.
„Úgy kezdi, halkan sóhajtozva, mint egy távoli vízesés, majd sisteregni kezd, aztán amikor már harsog, tombol kibírhatatlanul, hirtelen, mintha beléd spriccelnének, az egész világ jegesen becsorog a füleden.” (Bodor Ádám: Verhovina madarai)
Bodor Ádám író (Fotó: Szépírók Társasága)
8. Filmvászonra álmodott próza
Művei közül több filmes feldolgozást is megért. Kiemelkedik A részleg, amelyet Gothár Péter rendezett, és amely rangos díjakat nyert a Magyar Filmszemlén. A film is bizonyítja: Bodor zárt, nyugtalanító világa képekben is elementáris erejű. A részleg egy jéghideg kalyiba. A főhős életének következő szakasza, élettere.
A történet középpontjában Weiss Gizi áll, aki a nyolcvanas évek végének bizonytalan, kelet-európai közegében él és dolgozik mérnökként egy tervezőintézetben. Egy nap váratlanul áthelyezik: minden előzmény nélkül kinevezik egy távoli részleg élére. Az új megbízatás egy szinte végtelennek tűnő utazással kezdődik. A vonat csak megy és megy, de a célállomás mindig távolabb kerül.
Amikor végre leszáll, kiderül, hogy a részleg még odébb van. Az út folytatódik, egyre kijjebb a világból, a hegyek közé, hóval borított, elzárt tájra, egy tó partjára. A hely inkább tűnik száműzetésnek, mint munkahelynek: egy elfeledett, senkihez sem tartozó vidék, ahol a külvilág szabályai érvényüket vesztik.
9. A csend mestere
Bodor számtalan díjjal és kitüntetéssel rendelkezik. Többek között 2003-ban Kossuth-díjjal ismerték el munkásságát, amely a közép-kelet-európai történelem kiszolgáltatott léthelyzeteit emelte egyetemes érvényű irodalommá. Prózáját tárgyilagosság, szikár párbeszédek, különös nevek és finom, alig észrevehető humor jellemzi. 2014-ben Prima-díjas lett, majd 5 évvel később megkapta a Nemzet Művésze-díjat. 2021-ben Baumgarten-emlékdíjal jutalmazták, 2024-ben pedig a Kriterion-koszorút vehette át.
„A tartós csendnek, amikor egyre csak nyúlik, nyúlik, egyszer csak hangja lesz. Úgy kezdi, halkan sóhajtozva, mint egy távoli vízesés, majd sisteregni kezd, aztán amikor már harsog, tombol kibírhatatlanul, hirtelen, mintha beléd spriccelnék, az egész világ jegesen becsorog a füleden.” (Bodor Ádám: Verhovina madarai)
Kilencvenévesen is eleven része a magyar irodalmi kánonnak: művei újra és újra emlékeztetnek arra, hogy a legmélyebb történetek gyakran a csendből születnek. Születésnapjára időzítve, 2026 februárjában jelent meg a Behavazott lábnyomok
Összegyűjtött novellák című kötete a Magvető Kiadó gondozásában.
Február 24-én 18 órakor, a születésnapi könyvbemutatón a kötet szerkesztője, Szegő János beszélget Bodor Ádámmal. Az ünnepeltet barátok és pályatársak köszöntik a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A könyvbemutatót online is követhetik az érdeklődők.
