Csajkovszkij balettje, a Diótörő zenéje és története elevenedik meg bábszínészekkel, maszkokkal, óriásbábokkal, 3D-s animált képekkel és fényeffektusokkal szerda, majd pénteken este, valamint december 28-án a Művészetek Palotájában, a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben.
A nagy közönségsikerre való tekintettel Kocsis Zoltán és zenekara ismét műsorra tűzi Diótörő és Egérkirály történetét. A szimfonikus együttes zenekari árokba vonul, hogy átadja helyét a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház társulatának, amely évente ötszázötven előadást tart, vidéken és külföldön egyaránt. A közös produkció maradandó élményt ígér, hiszen ahhoz minden rendelkezésre áll: professzionális előadóművészek, kitűnő zenei vezető, a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem korszerű fény- és látványtechnikája, ideális akusztika. Az Ernst Theodor Amadeus Hoffmann csodálatos bababirodalomban játszódó regényéből 1892-ben született Csajkovszkij-balett különleges környezetben szólal meg.
„Amikor megkaptuk a felkérést Kocsis Zoltántól, a Nemzeti Filharmonikus Zenekartól és Énekkartól, erős képi világot képzeltünk el, közben az előadásokra fordítható pénz a felére apadt. Mégis létrehoztunk egy izgalmas színházi előadást a koncertterem különleges terében” – mondta el a produkció rendezője, Novák János, a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház igazgatója. Nem E.T.A. Hoffman eredeti meséjéhez kanyarodtak vissza, hanem a Csajkovszkij-partitúra szerint haladnak – jegyezte meg.
„Nálunk megnő a színészek szerepe, nem mondhatom, hogy pantomimet játszanak és azt sem, hogy táncolnak, de zenére történik minden mozgás. Óriási szerepük van a báboknak, különösen a karakter (kínai, spanyol, stb.) jelenetekben. A második rész – itt jegyzem meg, hogy a teljes balettzene elhangzik – egyértelműen Cukor anyó országában játszódik egy hatalmas uzsonna közben. A spanyol táncot egy ördög boci és egy Milka tehén járja, megelevenedik, a tea, a kávé, a sütemények, sőt az abroszok is táncra perdülnek” – részletezte Novák János a produkciót.
A cukorvilágban megjelennek a szülők is, majd otthon az ébredéssel fejeződik be az álom, amelyből az Egérkirály parányi koronája marad, jelezve, mégsem csak álom lehetett a Diótörő és Marika kalandja. Az Orosz Klaudia tervei alapján készülő karácsonyfa világítás nélkül csak egy fehér kúp, de belülről színpompás világítás kelti életre, sőt még arra is képes, hogy a nézők szeme láttára nőni kezdjen, sőt a második részben Cukor anyó tortájává alakul.
Oly sokféle alkotó találkozik a produkcióban, hogy szinte „közlekedésrendészeti kérdés” az irányításuk – jegyezte meg a rendező. A hangversenyterem első emeleti orgonaüléséről lépcső vezet a pódiumra, a második emeleten áll majd a kórus, amely a hópelyhek tánca alatt énekel és szórja a fehér pelyheket, és bungee jumpingoló hóembereket lógatnak le.
Marikát Megyes Melinda, Diótörőt Szanitter Dávid, Drosselmeiert Ruszina Szabolcs, Egérkirályt Mult István személyesíti meg. Közreműködnek a Budapesti Énekes Iskola és a Kolibri Színház növendékei is.
