Rocknemzedékek példaképe volt, John Lennon azt mondta róla: ha más nevet kellene adni a rock and rollnak, akkor az Chuck Berry lenne. Berry a műfaj legjelentősebb szerzője és színpadi előadója volt – ez utóbbit magyar rajongói is tapasztalhatták.
Chuck Berry – Charles Edward Anderson Berry – 1926. október 18-án született a kaliforniai San Joséban, de St. Louis-inak vallotta magát. Először 26 évesen hallatott magáról, amikor Johnnie Johnson zongoristával és Ebby Harding dobossal egy helyi klubban lépett fel. (Johnsonnal több mint 30 éven át játszott együtt).
Az ötvenes évek elején bluest játszott szűkebb hazája klubjaiban, majd 1955-ben Chicagóban, a blues fővárosában kötött ki. Muddy Waters javaslatára a Chess kiadónál próbálkozott – sikerrel.
Abban az évben megjelent a rocktörténelemmé vált Mabellene című első dala (Maybellene-nek, Maybelline-nek is írják). Utána jött a Sweet Little Sixteen, a Reelin and Rockin, Rock and Roll Music, a Roll Over Beethoven, a Johnny B. Goode, az Oh, Baby Doll, a School Day, a Promised Land, az Around and Around, a Thirty Days, a Too Much Monkey Business, a You Can,t Catch Me és a többi sláger.
Túlnyomórészt saját szerzeményeit játszotta. Híres kivétel vol a Route 66 (Troup dala), az I Just Wanna Make Love To You (Dixontól) és a Sweet Sixteen (B. B. Kingtől). E dalok a blueshoz való kötődését jelzik. A blues másodlagos maradt pályáján, de több szép darabbal ajándékozta meg híveit.
St. Louisban nyílt meg – talán ma is működik – vidám parkja, a Berryland, ahol a hangszórók megállás nélkül ontották szerzeményeit. Állítólag soha nem kellett egy dalt sem ismételni.
Listavezető dala viszonylag kevés volt, azok is főként a rhythm and blues listán értek a csúcsra. Jóval túl fénykorán, 1972-ben lett listavezető a My Ding-a-ling című dala, ami arról a bizonyos dologról szól, ami csak a kisfiúknak van.
A hatvanas években hallatlanul népszerű maradt, s nemcsak saját fantasztikus fellépései tartották „életben” miatt, hanem a dalaiból készült hatalmas mennyiségű feldolgozás is.
„Belőle élt” pályája kezdetén a Beatles, a Rolling Stones, az Animals, a Dave Clark Five és a Beach Boys – és korántsem teljes a sor. Már az ötvenes években is műsorra tűzte dalait Jerry Lee Lewis, Elvis Presley és Little Richard.
Chuck Berry rock and rollja a blues, a boogie és a mambo ötvözete. A színpadon egyedi és fergeteges produkciót nyújtott utánozhatatlan „kacsatáncát” derűvel fogadta a közönség.
Elsők között került be a rock and roll halhatatlanjai közé húsz évvel ezelőtt, emellett az American Music Award és a Grammy életműdíjat kapott. A legjobb gitárosok között is emlegették, de ezt ma is sokan vitatják.
Adócsalás és drogügyek miatt többször meggyűlt a baja a hatóságokkal.
Többször is fellépett Budapesten: a nyolcvanas évek közepén hozzá méltatlan produkciót nyújtott, akik 1998-ban látták-hallották a Kisstadionban, örökre szívükbe zárták. A vele együtt fellépő Jerry Lee Lewist és Litle Richardot lemosta a színpadról. Láthattuk őt a Régi idők rockzenéje című filmen is.
Lemezeinek számát ő maga sem tudta pontosan, egyéni LP-jei mellett élete során számos remek válogatással tisztelegtek előtte a kiadók.
