Quantcast
Csontváry közelről - Cultura.hu
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Csontváry közelről című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Csontváry közelről

Szerző: / 2015. június 5. péntek / Kultúra, Képzőművészet   

Csontváry Kosztka Tivadar: Önarckép, 1900 körül (Fotó: Magyar Nemzeti Galéria) Ha nem is végleg, de egy kiállítás erejéig, ötvenkét év után ismét megtekinthetők lesznek Csontváry lenyűgöző festményei Budapesten. A Honvéd Főparancsnokság épületében a festő 97 képe lesz látható a tervek szerint július 5-től.

Halála után Csontváry művészete végül nagy nemzetközi sikert aratott, Picasso például azt mondta: “Nem is tudtam, hogy rajtam kívül más nagy festője is volt századunknak”. Pécsen a századfordulón emelt neoreneszánsz épületben 1973-ban nyílt meg a magyar festészet talán legkülönösebb egyéniségének, Csontváry Kosztka Tivadarnak (1853-1919) kiállítása. Csontváry-életmű kronológiailag és műfaji hovatartozás tekintetében egymástól jól elkülöníthető szakaszokra tagolható.

Az első szakaszt tanulmányrajzok, portrék képviselik. A következő szakaszba az 1902-1903-ban festett alkotások sorolhatók, melyeket Jajcéban, Mosztárban, Castellamaréban továbbá Selmecbányán, Szigetváron és a Hortobágyon készültek. A „világ legnagyobb napút (plein air) festménye” található itt, a Baalbek, míg a Mária kútja Názáretben az egyéni stílus keresésének jegyében született. A Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben a csoportkép; a Nagy Tarpatak a Tátrában a tájkép műfaji konvencióit „fogalmazza” át remekművé. Ezek a művek szinte kivétel nélkül érett alkotások, főművek.

Az életmű emblematikus összegzője a metaforikus önarcképnek is tekinthető Magányos Cédrus. Az 1909-ben festett Tengerparti sétalovaglás a bemutatott oeuvre legkésőbbre datált festménye. A tízes években készült szénrajzok, allegorikus jelenetek, kompozíciótervek és vázlatok az utolsó alkotói periódust jelzik.

A festő nevét viselő múzeum gyűjteménye idén januárban gazdagodott Csontváry Kosztka Tivadar Önarckép című művével. A Csontváry Múzeumból annak 1973-as megnyitása óta hiányzott a művész önarcképe. Ezt a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria vezetőivel történt tárgyalások során sikerült pótolni: az 1893-as, szuggesztív erejű alkotás bekerült a közelmúltban újabb 10 évre meghosszabbított letéti szerződés műtárgyai közé. A különleges műalkotásnak sokáig igen sanyarú sors jutott: 1948-ban tévesen hamisnak nyilvánították, ezáltal több mint hatvan évig raktárba száműzték.

Csontváry Kosztka Tivadar: Magányos cédrus, 1907 (Fotó: Csontváry Múzeum)

Csontváry Budára költözik

„Mindannyian büszkék vagyunk arra, hogy Pécs kulturális arculatához hozzátartozik többek között Csontváry Kosztka Tivadar neve is” – mondta a tárlat keddi budapesti sajtótájékoztatóján a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára.

Csontváryban benne van a lehetőség, hogy az egész világon méltón képviselje a magyar képzőművészetet és az európai művészeti kánonban elfoglalja az őt megillető helyet, de ehhez szükséges egy nagy budapesti kiállítás – tette hozzá L. Simon László. A Miniszterelnökség államtitkára szerint a távlati cél, hogy Budapest után a kiállítást külföldön is be lehessen mutatni. Ennek most nincs különösebb esélye, de reménykedünk benne, hogy később nyílik rá lehetőség – jegyezte meg.

A várbeli kiállítás terveik szerint Csontváry születésnapján, július 5-én nyílik és december 31-ig tart, de indokolt esetben még egy hónapig meghosszabbíthatják majd. A Pécsről érkezett képek így legkésőbb 2016 februárjában visszakerülnek – szögezte le.

A Gulyás Gábor által rendezett tárlaton összesen 97 alkotás lesz látható, ennek 40 százaléka Pécsről érkezik, de kölcsönöznek képeket az Magyar Nemzeti Galériából (MNG) és magángyűjtőktől is. Sajnos a második világháború idején Oroszországba került képeket nem sikerült hazahozni kölcsönbe sem – árulta el.

Az államtitkár hozzátette: a megszokott gyakorlat helyett a nagyméretű pécsi festményeket nem hengerelve, hanem speciális kereteken, a legkorszerűbb szállítóeszközökön, közúton hozzák a fővárosba. Az állami tulajdonú képeket hatmilliárd forintra biztosították, a többi alkotásra pedig a kormányzat garanciát vállalt.

A kiállítás rendezését 50 millió forinttal támogatja a kormány – jelentette be L. Simon László, aki az MTI kérdésére válaszolva hozzátette: az összköltség szponzori támogatásokkal és a jegyárbevétellel együtt 100 millió forint is lehet.

Csontváry Kosztka Tivadar: Római híd Mosztarban, 1903 (Fotó: Csontváry Múzeum)

Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára emlékeztetett arra, a Zsolnay Kulturális Negyeddel, a Kodály Központtal, az ókeresztény emlékekkel, a Vasarely-kiállítással együtt Pécs több napnyi kulturális látnivalót kínál, a budapesti Csontváry-tárlat azonban a pécsi kulturális arculat további erősítését fogja szolgálni.

A város vezetése erős garanciákat kért, hogy ez valóban egy féléves bemutatkozás legyen – közölte az államtitkár, hozzátéve, hogy a kiállítás kapcsán a kormányzat több tízmillió forintos támogatásban részesíti a pécsi Janus Pannonius Múzeumot.

Páva Zsolt, Pécs polgármestere szerint Csontváry a legnagyobb magyar festők közé tartozik, ismertsége azonban a határokon túl nem igazán jelentős. Ezen a régi problémán mindenképpen változtatni kell: a budapesti kiállítás növeli a gyűjtemény értékét is, így egyértelműen támogatta a város – jegyezte meg. A tárlat kapcsán két kérdésben szerettek volna garanciát: a szállítás során biztosan ne romoljon a képek állapota, másrészt 2016 februárjában a képek kerüljenek vissza Pécsre. Fontos volt továbbá, hogy a kiállításhoz katalógus is készüljön, mert igényes Csontváry-kiadvány évtizedek óta nem jelent meg, pedig ez szintén nagyban segítheti a festő nemzetközi elismertségét.

L. Simon László újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy a Honvéd Főparancsnokság minden szempontból alkalmasabb a kiállítás megrendezésére, mint az MNG, ahol most sem légkondicionált térben áll Csontváry egyik főműve.

A budapesti sajtótájékoztatóval egy időben Pécsen, a Csontváry Múzeum előtt civilek egy csoportja tiltakozott a képek Budapestre szállítása ellen, attól tartva, hogy a képek soha többé nem kerülnek vissza Pécsre. Aggodalmukat fejezték ki amiatt is, hogy a műalkotások szállítás közben megsérülhetnek. Az államtitkár erre reagálva elmondta: nincs értelme „balhét csinálni” a képek kölcsönzéséből, hiszen már a műtárgymozgatásról szóló közbeszerzést is oda-vissza szállításra írták ki, ami önmagában is garancia. L. Simon László közölte: legalább 30 ezer látogatóval számol, de nem tartja lehetetlennek a 100 ezres látogatószám meghaladását sem.

L. Simon László Hoppál Péter kulturális államtitkárral és Páva Zsolt pécsi polgármesterrel együtt hangsúlyozta: Csontváry Pécsen őrzött képeit a legbiztonságosabb technikával szállítják a fővárosba, ahonnan fél év után visszakerülnek a pécsi Janus Pannonius Múzeumba.

Csontváry Kosztka Tivadar: Tavasznyílás Mosztárban, 1903 (Fotó: Csontváry Múzeum)