„Te leszel a világ legnagyobb napút-festője. Nagyobb Raffaelnél.” A 95 éve elhunyt Csontváry Kosztka Tivadar, a modern magyar festészet egyik legeredetibb alakja hitt a látomásában és megvalósította önmagát.
A századforduló idején alkotta szuggesztív erejű életművét festészetünk egyik legizgalmasabb egyénisége, Kosztka Mihály, aki Csontváry Kosztka Tivadar művésznévvel lett világhírű. Művészetére monumentális kompozíció, expresszionista hevület, szecessziós szimbólumvilág egyaránt jellemző – s mindez sűrítve jelenik meg a lenyűgöző erejű művében.
A magyar festészet egyik zsenije Csontváry Kosztka Tivadar 1853. július 5-én született Kisszebenben (ma Sabinov, Szlovákia) és egy teljes élet végén, ám sok magányosan és szegényen halt meg 1919. július 20-án. Eredetileg jogász, gyógyszerész volt, csak 41 éves korában kezdett festeni, s tulajdonképpen mindössze egy évtized át alkotott. Fél évig tanult Münchenben a Hollósy-féle szabadiskolában, majd rövid ideig Karlsruhéban és Düsseldorfban, de legfőbb mesterének a természetet tartotta, melyhez szinte vallásos alázattal közelített. Hollósynál ismerte meg a plein-air fogalmát, melyet ő sajátosan „napút”- vagy „napszín”-festésnek fogalmazott.
Az Önarckép
Önarcképéről, e korai fő művéről a szakirodalom régebben azt tartotta, hogy Münchenben készült, de az újkori kutatás szerint Csontváry gácsi gyógyszertári szobájában festette le magát. Szuggesztív, kutató tekintetében a művészi elhivatottságtudat megszállottsága lappang. Már ekkor felfedezhető az az elszántság és elhivatottság, mely élete végéig jellemezte művészete terén. Festészetének varázsos színvilága már itt is megragadó, a rózsaszín-lilás reflexek finom változatai későbbi fő műveinek színmegjelenésében is meg-megjelennek.
Ez az érdekes önarckép a művész halála után a gácsi patika padlásáról került elő más, Csontváry által nem méltatott festményekkel, pl. a Tengerparti sétalovaglással együtt, s a gyógyszertár utolsó bérlője vitte 1919 után Kecskemétre. 1939-ben került az Ernst Művészeti Aukción árverésre, akkor vásárolta meg a Kultuszminisztérium.
Csontváry kora egyetlen irányzatához sem tartozott, az emberi lét egyetemes kérdései, a belső és a külvilág ellentmondásai nőttek kozmikussá művészetében. Festészetét varázsos színvilág, mágikus-realista hangvétel és szuverén szimbólumteremtő erő jellemzi. „Életnagyságú tájképeinek” sorát a Selmecbánya látképe nyitja, melyet 1903-ban a Vihar a Nagy Hortobágyon követett. Jelentős művei a Fohászkodó Üdvözítő, A Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben. Belső lelki drámáit vetítette a természet jelenségeibe, azok panteisztikus megfogalmazását adta a Görög színház romjai Taorminánál, a Baalbek című képein, lírai, mesehangulatú festménye a Sétakocsizás Athénban újholdnál.
A Magányos cédrus és a Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban pszichózissal átitatott mágikus panteizmusát fejezi ki. Fontos műve a hatalmas Mária kútja Názáretben, utolsó jelentős képe az 1909-ben született Tengerparti sétalovaglás.
Műveinek utóélete éppoly furcsa, mint élete volt
Képeit Gerlóczy Gedeon építészmérnök mentette meg, aki 1919-ben a Bartók Béla út 36-38. szám alatti házban, irodát keresve botlott a tetőtéri műteremben összetekert, hagyatéki árverés során zsákvászon-értékben számba vett vásznakba. Gerlóczy felismerte a képek jelentőségét és megvette őket, neki köszönhető az életmű fennmaradása. Mivel a nagy méretű képeket Csontváry csak feltekerve tudta szállítani, azok már a festő életében megrongálódtak, később is sokat hányódtak, ezért komoly restaurálásra szorultak.
Csontváry művészete végül nagy nemzetközi sikert aratott, Picasso például azt mondta képei láttán: „Nem is tudtam, hogy rajtam kívül más nagy festője is volt századunknak”. Csontváry 127 ismert alkotásának nagy része Pécsett, néhány jelentős képe a Magyar Nemzeti Galériában látható, az utóbbi években műveiből Szegeden és Szentesen is rendeztek tárlatot.
Árveréseken ritkán felbukkanó alkotásait rekordárakon ütik le, tavaly decemberben 240 millió forintért kelt el Traui tájkép naplemente idején című festménye. A korábbi magyar árverési rekordot is egy Csontváry-alkotás, a Szerelmesek találkozása (Randevú) tartotta, amelyért 2006-ban 230 millió forint adtak. Idén áprilisban a debreceni Modem jelentette be, hogy Csontváry Éjszakai jelenet kápolnával és alakokkal című alkotása eltűnt a raktárból. A kép és a tettes azóta sem lett meg.
