Gustav Klimt aranyba öltöztetett festményei mögött ott rejtőzik Japán finom vonalvezetése és díszítőművészete is. Miként formálta a japán kultúra a bécsi szecesszió legnagyobb mesterének látásmódját? Hogyan született meg a századforduló egyik legizgalmasabb művészeti párbeszéde?
Ha Gustav Klimt nevét halljuk, legtöbbünknek az aranyló felületek, a csillogó ornamentika és A csók ikonikus alakjai jutnak eszünkbe. Kevesebben tudják azonban, hogy e különleges képi világ megszületésében fontos szerepet játszott egy távoli kultúra: Japán.
A japán művészet és a bécsi szecesszió kapcsolatáról
A 19. század második felében Európát valóságos „japonizmus-láz” járta át. Miután Japán évszázadokig zárva tartotta kapuit a Nyugat előtt, az ország művészete egyszerre vált elérhetővé az európai alkotók számára. Fametszetek, lakktárgyak, kerámiák, textilek és dísztárgyak árasztották el a kontinens nagyvárosait, és alapjaiban változtatták meg a művészek látásmódját.
A művészet története sokkal inkább a kultúrák találkozásának története, mintsem egymástól elszigetelt nemzeti iskoláké. A századforduló Bécse és Japán között létrejött szellemi kapcsolat új inspirációt adott a szecessziónak, miközben a japán közönség is rendkívüli érdeklődéssel fordult Klimt művészete felé. Azaz a japán művészet hatása különösen erősen érződött a századforduló Bécsében, ahol Gustav Klimt és a bécsi szecesszió alkotói új vizuális nyelvet kerestek. A síkszerű kompozíciók, a dekoratív felületek, a természet motívumai és az aszimmetrikus képszerkesztés mind olyan elemek, amelyek a japán művészetből érkeztek, majd Klimt ecsetje alatt teljesen új jelentést kaptak.
Gustav Klimt számos stílusjegyet átemelt a japán művészetből és iparművészetből, ezzel is kifejezve a kultúra iránti tiszteletét. Alkotásai éppen ezért rendkívül alkalmasak az Ausztria és Japán közötti interkulturális párbeszédre.
Kevés olyan alkotó van, akinek műveiből annyira egyértelműen lehetne következtetni a személyiségére, mint Gustav Klimtre; erre egyébként ő maga is utal. Számomra ez adott ihletet ahhoz, hogy Klimt privát és spirituális életének nyomait, bizonyítékait kutassam fel összetett, részletgazdag alkotásaiban.
Klimt számos műve személyes válságok, szorongások és vágyak kifejeződéseként is értelmezhető. Festményeit vizsgálva ráébredhetünk a Klimt remekművei mögött húzódó gondolati univerzumra, különös figyelemmel a művész szimbolizmusára. Megkereshetjük a válaszokat arra, hogy a használt jelképrendszer mennyiben tekinthető a művek, valamint az alkotó élete és társadalmi környezete közötti kapcsolat leképeződésének. Ezt a művész jelentős festményei mellett levelek és személyes tárgyak is alátámasztják.
Klimt bizonyíthatóan nagyra értékelte a japán művészetet, amely gazdag ihletforrásként szolgált számára. Valódi aranyhasználata, amely kiemelkedő jelentőségűvé vált a művészettörténetben, erős japán festészeti és iparművészeti hatást mutat.
Klimt művészete ma is időtálló, mert egyszerre őrzi a bécsi szecesszió eleganciáját és a japán esztétika letisztult harmóniáját. Aranyba burkolt alakjai mögött nem csupán a századforduló Bécsének világa sejlik fel, hanem egy olyan kulturális párbeszéd is, amely földrészeket kötött össze, és új irányt adott a modern művészetnek.
Talán éppen ez Gustav Klimt örökségének egyik legnagyobb titka: miközben képei mélyen gyökereznek az osztrák kultúrában, szépségük és gondolatiságuk a világ bármely pontján érthető és átélhető. A Kelet és a Nyugat találkozásából született alkotások ma is azt bizonyítják, hogy a művészet legnagyobb ereje a határok átlépésében rejlik.
2019-ben a Belvedere Múzeum nagyszabású, Gustav Klimt. Bécs Japán 1900 (Gustav Klimt. Wien und Japan 1900) tárlata ezt a különleges kulturális kapcsolatot állította középpontba.
