85 éve hunyt el Babits Mihály. Nemcsak a magyar líra egyik legnagyobb alakja volt, hanem a Nyugat meghatározó szerkesztője is, aki költőként, műfordítóként és irodalomszervezőként egy egész korszak szellemi arculatát formálta.
„A Nyugat magyar folyóirat s magyar irodalmat termel. Nem külföldről importálta virágait, s huszonöt év alatt forditást is aránylag keveset hozott. Akkor is inkább a magyar vivmány mint az idegen szépség kedvéért.
Idegennel az idegenért alig foglalkoztunk. Mégis lapjainkról Európa szellője csapott az olvasó lelkébe. Nem a fülledt keleti pincék magyarsága, hanem a nagy, egységes és testvéri jövőbe törő Európa szabad táj-árama.” (Babits Mihály: A „Nyugat” és a Nyugat)
A költő, aki egy nemzedék lelkiismerete lett
Babits költészetében az antik világ képeitől a középkoron át a modern világig jutott el, egyike a legképgazdagabb költőknek. Szépprózája a költői szimbolizmustól a szigorú realizmusig terjed, jelentősek tanulmányai, esszéi, irodalomtörténeti munkái is. Vallásos katolikus volt, vágyott a hitre, amely egyet jelentett nála a humanizmussal.
A Nyugat nemzedékének meghatározó alakja
Ha a 20. századi magyar irodalomnak egyetlen folyóiratot kellene választani, alighanem a Nyugat lenne az. Ha pedig egyetlen költőt kellene hozzá társítani, Babits Mihály neve bizonyosan az elsők között hangzana el.
A szekszárdi születésű költő már egyetemistaként kivételes tehetségnek számított. A budapesti egyetemen, Négyesy László legendás stílusgyakorlatain kötött életre szóló barátságot Kosztolányi Dezsővel és Juhász Gyulával – abból a körből nőtt ki később a modern magyar irodalom meghatározó nemzedéke.
Amikor 1908-ban elindult a Nyugat, Babits hamarosan a folyóirat egyik legfontosabb szerzője lett. Versei új hangot hoztak a magyar lírába: egyszerre voltak klasszikusan fegyelmezettek és modern gondolkodásúak.
Több volt, mint költő
A Nyugat történetében Babits szerepe messze túlmutatott az alkotáson. 1916-tól szerkesztőként, majd Ignotus és Osvát Ernő után főszerkesztőként ő lett a folyóirat egyik legfontosabb irányítója.
A lap hasábjain nemcsak saját műveit jelentette meg, hanem fiatal tehetségeket is támogatott. Szerkesztőként rendkívül igényes volt: hitt abban, hogy az irodalomnak nem divatokat kell követnie, hanem maradandó értékeket kell teremtenie. A Nyugat számára nem pusztán folyóiratot jelentett, hanem szellemi műhelyt, ahol a magyar irodalom legnagyobb alakjai – Ady Endre, Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Szabó Lőrinc, Tóth Árpád és sokan mások – közösen formálták a korszak gondolkodását.
A költő, aki hidat épített Európához
Babits kivételes műveltsége legendás volt. Nemcsak költőként alkotott maradandót, hanem műfordítóként is: az ő magyar Isteni színjátéka ma is a világirodalmi fordításirodalom egyik csúcsteljesítménye.
1936-ban megjelent Az európai irodalom története című munkája sem hagyományos irodalomtörténet. Inkább személyes vallomás arról, hogyan kapcsolódik össze a magyar kultúra az európai szellemi örökséggel. Babits számára a klasszikus műveltség nem múltidézés volt, hanem eleven párbeszéd.
Esztergom: az alkotás menedéke
1924-ben vásárolt nyaralót Esztergom Előhegyén. A ház hamarosan a magyar irodalom egyik fontos találkozóhelyévé vált: írók, költők, festők és barátok fordultak meg falai között. A híres autogramfal ma is őrzi látogatói emlékét.
A Dunára néző kertben születtek életművének meghatározó művei, köztük több esszé, vers és regény is. Esztergom számára nem csupán lakóhely volt, hanem a belső elmélyülés tere.
A betegség évei és a Jónás könyve
1937-ben súlyos gégebetegséget diagnosztizáltak nála. A beszéd egyre nehezebbé vált, végül már beszélgetőfüzetek segítségével érintkezett környezetével.
A testi szenvedés azonban nem törte meg alkotókedvét. Élete utolsó nagy műve, az 1940-ben megjelent Jónás könyve egyszerre személyes hitvallás és a költő felelősségéről szóló örökérvényű vallomás. A bibliai történetben saját szerepét is megfogalmazta: a költő nem hallgathat, akkor sem, ha szavai kényelmetlenek vagy veszélyesek.
Babits Mihály 1941. augusztus 4-én hunyt el, de költészete és szerkesztői munkássága ma is meghatározó része a magyar kultúrának
A Nyugat öröksége ma
- A Nyugat három meghatározó nemzedékének egyik legfontosabb összekötő alakja volt: szerzőből szerkesztővé, majd a folyóirat szellemi vezetőjévé vált.
- A Baumgarten-díj kurátoraként jelentős szerepet játszott a két világháború közötti magyar irodalmi élet alakításában.
- Dante Isteni színjátékának magyar fordítása ma is a műfordítás egyik legnagyobb teljesítményének számít.
- Esztergomi háza ma emlékmúzeumként őrzi életének és alkotásainak emlékét.
- Bár gyakran zárkózottnak tartották, a Nyugat köré szerveződő irodalmi közösség egyik legfontosabb összetartó személyisége volt.
- A Nyugat története elképzelhetetlen nélküle: nemcsak verseivel gazdagította a folyóiratot, hanem azzal a szellemi igényességgel is, amely egy évszázad múltán is mércét jelent.
- Babits Mihály művei arra emlékeztetnek, hogy az irodalom egyszerre lehet személyes vallomás és közös kulturális örökség – olyan szellemi otthon, amelyhez újra és újra érdemes visszatérni.
