Gustav Klimt Csókja a világ egyik legismertebb és legtöbbet reprodukált festménye. Talán ez a legnépszerűbb poszter a diákkollégiumok falán Pekingtől Bostonig. De mi is áll a festmény vonzereje mögött; és ki is volt az alkotója?
A csók Klimt talán legnépszerűbb alkotása, és a látogatók okkal özönlenek a Bécsi Osztrák Galériába, hogy megnézzék. A festmény figyelemre méltóan hatalmas (180 cm x 180 cm) jelenléte egyszerre visszhangzik és visszatükröződik a falról, ahogy az életnagyságú, aranyba csomagolt alakok ölelkeznek.
Az 1908 körül Bécsben festett, ismeretlen ölelkező párt ábrázoló, szuggesztív kép elkészültétől fogva megigézi a nézőket titokzatosságával, érzékiségével és káprázatos anyagaival.
De mi is áll a festmény vonzereje mögött; és ki is volt az alkotója?
1) A mindössze 55 éves korában, 1918-ban rövid betegség után váratlanul elhunyt osztrák művész, Klimt legemblematikusabb festménye A csók, amelyet a szerelem himnikus dicsőítésének szentelt, két ember szenvedélyes odaadásának világszerte ismert jelképévé vált.
2) A Beethoven-fríz ölelkező párját követően Klimt éveken át készült e kompozíció megfestésére. A klimti „aranykorszak””pompás festményének olyan nagy volt a sikere, hogy az osztrák állam az 1908-as kiállítás bezárása előtt megvásárolta. Feltehetően maga a festő és örök kedvese, Emilie Flöge a szerelmespár két alakja.
3) Mélytónusú arany háttér előtt színes virágszőnyeggel borított földnyelv peremén térdel a nő, a férfi föléje hajlik, az egymáshoz simuló testeket borító díszes drapéria hosszúkás négyszögekkel és oválisokkal, a szerelmesek összetartozását jelző szexuális szimbólumokkal van telehintve. Azonban még a beteljesülő boldogság e megjelenítésén is felfedezhető a diszharmónia nyoma. A szerelmespár mintha egy szakadék szélén lenne. A férfi arca nem kivehető. Gesztusa, ahogy a nő arcát átfogja, nagy gyengédségről árulkodik, a nő azonban nem fogadja a csókját, csak az arcát tartja oda – mintha kitérne előle, sőt a karmozdulata is szelíd elutasításként értelmezhető.
4) A festmény – a valódi arany, a díszítő minták, a szimbolizmus és a forrongó erotika – alapos tanulmányozása során utunk a figyelemre méltó századfordulós Bécsbe vezet, amikor egy új világ küzdött a régivel.
5) A csók különböző művészeti iskolák gyűjteménye. Az aranylevél olyan bizánci műalkotásokra nyúl vissza, mint a San Vitale templom mozaikjai. A mű összeállítása tükrözi a japán nyomatok hatását, amely néhány korábbi impresszionista festményen is nyilvánvaló volt. A két szerelmes kontrasztos mintájú köpenye egyszerre tükrözi a sajátos művészetet, a korszak mozgalmát és összességében Klimt jellegzetes szecessziós stílusát.
6) Rodin hasonló című, Klimt képénél korábban született alkotása ezzel éppen ellentétben két teljesen önfeledt, a csókban tökéletesen egyesülő szerelmest jelenít meg. Rodinnél a szerelmi gesztus érzéki, gyengéd és romantikus – Klimtnél ezzel szemben az együttlét nem teljesedhet be, a gyengédség végső soron viszonzatlan marad. A nő eksztatikus szépsége annál látványosabban érvényesül – a kifelé, a néző felé forduló arc a kép központi motívuma, amely szinte ellenállhatatlanul vonzza a tekintetet. A képhez készített tanulmányok elárulják, hogy a Rodinnel való összevetés korántsem önkényes: a Szerelmespár-tanulmány című vázlaton a két alak pontosan a rodini pár pózában látható, olvasható a műről a Világhíres festők sorozatában.
7) A közfelháborodása ellenére A csókot eladták, mielőtt a művész teljesen befejezte volna. A bécsi Belvedere Múzeum (Ausztria) volt a vásárló.
8) A 25 000 koronás eladási ár – nagyjából 240 000 dollár korabeli amerikai pénznemben – ötször magasabb volt, mint bármely korábban Bécsben eladott festményé. De ez az ár alkunak bizonyult. Kimt kevésbé híres (bár még mindig eléggé ismert) Adele Bloch-Bauer I műve 2006-ban 135 millió dollárért kelt el. A New York Times akkoriban megjegyezte, hogy ez volt „a legmagasabb összeg, amelyet valaha egy festményért fizettek”.
9) A csók mellett Klimt legsikeresebb munkái közé tartozik a divatos bécsi matrónák portrésorozata, mint például Fritza Riedler (1906) és Adele Bloch-Bauer I (1907). Ezekben a művekben árnyék nélkül kezeli az emberi alakot, és fokozza a bőr buja érzékiségét: lapos, domborulat nélküli, rendkívül dekoratív, ragyogóan komponált díszítőterületekkel veszi körül.
10) Festményei részletgazdagsága egyfajta víziót mutatnak a világról. Allegóriákban, portrékban, tájképekben és erotikus figurákban figyelmét mindenekelőtt a szépségre összpontosítja, mellőzve a külső eseményekre való közvetlen utalásokat. Klimt szín- és mintahasználatát a japán művészet, az ókori Egyiptom művészete és a bizánci Ravenna hatásaira alapozta. Klimt a szecessziós mozgalom titánja volt, aki dekadens új világokat teremtett, amelyekben a gyengéd érzékiség, az ősi mitológia és a radikális modernitás egyesült.
10+1) A második világháború vége felé a Bécsi Egyetemen Klimt több alkotását megsemmisítettek a visszavonuló német csapatok. A csók azonban érintetlenül maradt a Belvederében.
A Frida Kahlo és a Mary Cassatt – A modern nő portréja rendezőjétől és a Vermeer: A valaha volt legátfogóbb életmű-kiállítás producereitől egy erőteljes, lebilincselő és szenvedélyes új film érkezik. Fedezd fel a világ egyik kedvenc festménye mögött rejlő botrányos életű alkotót és az őt érő rendkívüli hatások gazdag szövevényét!
