„Különös dolog a tanulás; minél tovább haladok, annál több olyan dolgot látok, aminek eddig a létezéséről sem tudtam.” Daniel Keyes, a Virágot Algernonnak vagy Az ötödik Sally című regények szerzője műveiben az elme titkait kutatta.
Daniel Keyes 1927. augusztus 9-én született New Yorkban. Egy sci-fi magazinban 1959-ben publikált novellából, amelyért 1960-ban elnyerte a Hugo-díjat, évekkel később írta meg a Virágot Algernonnak című regényt, amelyet 1966-ban adtak ki. A történet egy szellemi fogyatékosról szól, akinek szellemi képességei egy operációnak köszönhetően átmenetileg rendkívülivé válnak. A könyv megjelenése évében megkapta a legjobb regény Nebula-díját. A történetből forgatott film főszereplője, Cliff Richardson alakítását pedig 1969-ben Oscar-díjjal ismerték el.
„Amíg az ember kitart, mindig van reménye a változásra. Az életet nem szabad eldobni. Akármilyen rosszra fordulnak is, akármilyen feketének látszanak is a dolgok, nem szabad feladni.” (Daniel Keyes: Az ötödik Sally)
A New Yorkban született Keyes épp csak beiratkozott az egyetemre, majd 17 évesen bevonult a haditengerészethez. 1950-ben folytatta tanulmányait és pszichológia szakon végzett. Egy sci-fi magazin szerkesztője volt és Stan Lee-vel, a Superman-képregény alkotójával is dolgozott, majd az Entertaining Comics főállású írója lett. Közben állami iskolákban tanított, többek között kisegítő osztályban is.
„Most már megértem, hogy az ember részben azért jár főiskolára, hogy megtanulja: mindaz, amiben egész életében hitt, nem igaz, és semmi sem az, aminek látszik.
Amíg beszéltek és vitatkoztak, feltörő izgalmat éreztem bensőmben. Igen, ezt akarom csinálni: főiskolára járni, és hallgatni az embereket, amint fontos dolgokról beszélgetnek.
Szabad időm legnagyobb részét most a könyvtárban töltöm, olvasok, és felszívok a könyvekből mindent, amit csak bírok. A figyelmemet különösebben semmire nem összpontosítom, csak egy csomó regényt olvasok most – Dosztojevszkij, Flaubert, Dickens, Hemingway, Faulkner műveit –, mindent, ami a kezem ügyébe kerül, táplálom kielégíthetetlen éhségemet.” (Daniel Keyes: Virágot Algernonnak)
Keyes önéletírása szerint a Virágot Algernonnak bekezdésnyi szinopszisból született, amelynek eredetileg Brainstorm volt a címe. A regényben Charlie, a mindenesként dolgozó férfi, aki egy nyolcéves gyermek értelmi színvonalával bír, aláveti magát egy műtétnek, amelynek révén hamarosan szuperintelligenssé válik. A kísérleti műtét hatása azonban nem tartós, így Charlie, akárcsak Algernon, az először sikeresen intelligenssé változtatott laboratóriumi egér, visszasüllyed eredeti állapotába. A megindító történet a kitartásról, tudásvágyról, egy szellemileg visszamaradt ember gondolatairól, szeretetéhségéről világszerte hatalmas sikert aratott. 27 nyelvre fordították le és több mint ötmillió példányban kelt el. A szellemileg visszamaradottak kezelésével kapcsolatos témája miatt az Egyesült Államokban tananyagként használják.
A filmes és színpadi feldolgozások mellett musical is készült belőle és A Simpson család című tévésorozatban is ihletett egy epizódot. A Homr című részben a családfő, Homer Simpson felfedezi, hogy ostobaságáért az agyába ékelődött zsírkréta a felelős. Mikor eltávolítják, Homer okos lesz, de mivel ezáltal szakadék nyílik családja, barátai és közötte, inkább visszaoperáltatja a krétát. 2001-ben ez az adás Emmy-díjat kapott.
„Különös dolog a tanulás; minél tovább haladok, annál több olyan dolgot látok, aminek eddig a létezéséről sem tudtam. Röviddel ezelőtt még ostobán azt gondoltam, hogy mindent meg tudok tanulni, a világ minden tudományát. Most csupán azt remélem, hogy tudomást vehetek a létezéséről, és felfoghatok egy szemernyit belőle.” (Daniel Keyes: Virágot Algernonnak)
Az Ohiói Egyetemen a hatvanas évek második felétől angolt és kreatív írást tanító Keyes négy további regényt írt és számos nem fikciós könyve jelent meg, köztük a nyolcvanas években a The Minds of Billy Milligan egy 24 különböző személyiséggel rendelkező bűnözőről. Daniel Keyes életének 86. évében, 2014. június 15-én hunyt el tüdőgyulladás következtében. Keyes felesége, Aurea Georgina Vazquez, akivel hatvanegy évig voltak házasok.
