A fiatalon elhunyt Egon Schiele emberábrázolásaiban mindvégig szembefordult kora elegáns és tökéletes megmutatására, törekvő művészetével, zaklatott vonalvezetésű, szorongásokkal telített aktjaira, kisvárosi tájaira hamar felfigyelt a közönség. Schiele ma egyike a legismertebb művészeknek.
A június 26-án nyíló, Egon Schiele és kora című kiállításon több mint 80 alkotás látható, amelyek zöme a bécsi Leopold Múzeumból érkezett Budapestre, a Szépművészeti Múzeumba. Az Identitás, a Secession, az Örökség, a Bécsi korai expresszionizmus, Richard Gerstl, Oscar Kokoschka, az Emberábrázolás, a Stílusváltás Schiele alkotásain, az Anya gyermekével, a Bécsi modernizmus második generációja, az Erotika és Az utolsó évek művei című részlegeken keresztül megismerhetjük Egon Schiele személyét és művészetét egyaránt.
Egon Schiele, a zseni
Egon Schiele (1890-1918) az akadémiai stílusú festészettől jutott el sajátos expresszionista kifejezésmódjáig, a portréfestészet hagyományos felfogásától a műfaj újraértelmezéséig. A bécsi expresszionizmusra jellemző módon modelljei lelki világát is megpróbálta megjeleníteni a vásznon. A portrék és az önarcképek között kölcsönhatás is felfedezhető, Schiele gyakran saját személyiségét vetítette ki modelljeinek ábrázolásában.
Bár élete vége felé Gustav Klimt mellett az egyik legismertebb osztrák festőnek számított, sokáig pártfogói anyagi támogatására volt ráutalva. A sok megbízásra készült portré mellett ennek egyik példája a művész feleségét, Edith Schielét kék ruhában ábrázoló kép is. A festő felesége ülve című, 1918-as festmény volt az első Schiele-alkotás, amelyet egy múzeum vásárolt meg, mégpedig közvetlenül a művésztől, és később ez lett a Belvedere – akkori nevén Állami Múzeum – Schiele-gyűjteményének alapköve. A szoknya színe eredetileg sokkal színesebb volt, az akkori múzeumigazgató, Franz Martin Haberditzl azonban egyszínű szoknyát akart, így a festő átfestette.
Schiele művészetének központjában a testiség, a festmények féktelen erotikája áll: vörösre festett szemérmű kislány, párok szeretkezés után, maszturbálást ábrázoló önarckép. Mindazonáltal a legmegragadóbb képek a testeket ábrázolják, a sajátját, az utcagyerekekét, szeretőjéét, Wallyét és feleségéét, Edithét, kishugáét, Gertiét. „Schiele művészi fegyverként használta a szexet.” A polgári Ausztriát a maga idejében megdöbbentette Schiele stílusa, a művésznek 1912-ben 24 napot közszeméremsértés címen börtönben kellett töltenie.
Bécs pezsgő kulturális életében a szecesszió század eleji sikere még javában izzott, amikor már megjelentek a „trónkövetelők”. A vadabb, lázadó (Schiele, Kokoschka) vagy szorongató magányába zárkózó (Richard Gerstl) alkotók lelkes támogatókat és hangos kritikusokat egyaránt szereztek maguknak, miközben alkotásaik még sokszor magukon viselték „mestereik” (Klimt, Moll, Kolo Moser) hatását is. Ebbe a sokoldalú, művekben és művészeti diskurzusokban gazdag időszakban Bécs és Budapest kapcsolata is termékeny korszakát élte, ezt bizonyítja, hogy Schiele és más osztrák művészek – köztük Gustav Klimt is – éppen száz éve (1912-ben és 1913-ban) fővárosunkban is bemutatták legújabb műveiket.
Egon Schiele és kora
A bécsi korai expresszionizmus nagy hatású alkotója, Egon Schiele és a stílus számos további bécsi képviselője mutatkozik be a Szépművészeti Múzeum június végén nyílt kiállításán. A több mint 80 alkotást bemutató Egon Schiele és kora című kiállításon több mint félszáz mű látható a címben szereplő művésztől, amelyek zöme a bécsi Leopold Múzeumból érkezik Budapestre.
Schiele Fekvő női akt című olajfestményével együtt több mint nyolcvan alkotást vonultat el a június 26-án nyíló Egon Schiele és kora című tárlatra érkezett a bécsi Leopold Múzeumból. Ötvenöt Schiele-festménnyel, akvarellel és grafikával találkozhat, ezek mellett pedig olyan kortársak munkáival, mint Oskar Kokoschka, Gustav Klimt, Anton Kolig, Richard Gerstl vagy Anton Faistauer.
A tárlatra érkezőket a bécsi korai expresszionizmus nagy hatású alkotójának egyik főműve, az Önarckép lampionvirággal című olajfestmény fogja fogadni. Az első teremben a mindössze tízéves alkotói periódus első felének munkái kaptak helyett, itt láthatók majd a szecessziós korszak rajzai és az önarcképek többsége.
Egon Schiele szoros kapcsolatot ápolt a bécsi szecesszió vezéralakjával, Gustav Klimttel, aki egy festményén és négy rajzán keresztül lesz jelen az első egységben, de itt látható a tragikus sorsú, 25 évesen öngyilkos Richard Gerstl egy női portréja és két tájképe is. Az életpálya második felét és az aktok zömét felvonultató terembe négy olyan rajz vezet át, amely Schiele korában megbotránkoztatónak számított. A festőnek 1912-ben „erkölcstelenség” vádjával börtönbe kellett vonulnia pornográfnak ítélt munkáiért.
A második teremben kap helyet a tárlat szerdán kicsomagolt, másik ikonikus munkája, az 1917-ben készült Fekvő női akt, és a közönség itt találkozhat az anya-tematikát feldolgozó alkotásokkal.
A Szépművészeti Múzeum szeptember végéig látható kiállítása a 2010-ben nyílt Gustav Klimtet és a bécsi szecesszió kezdeteit bemutató tárlatának mintegy folytatásaként a következő generáció legjelesebb alkotójának, Egon Schielének művészetébe, s kortársai segítségével a Jugendstilt felváltó bécsi expresszionizmus kialakulásába kínál betekintést. A tárlatra a Schiele művekben a világon leggazdagabbnak számító bécsi Leopold Museum gyűjteményéből érkező 70 alkotás a Szépművészeti Múzeumban őrzött Schiele és Oscar Kokoschka rajzokkal, illetve festményekkel, és néhány magán gyűjteményben lévő, eddig kiállításon még nem szerepelt művel egészül ki.
