Kevés magyar színházi előadás mondhatja el magáról, hogy generációk nőttek fel rajta. A dzsungel könyve immár harminc éve van műsoron, és hamarosan az 1500. előadásához érkezik – változatlan rendezésben, töretlen közönségsikerrel.
Harmincéves A dzsungel könyve
1996. január 28-án mutatták be a Pesti Színházban A dzsungel könyvét, amely azóta is a magyar zenés színház egyik legsikeresebb és legtovább játszott produkciója. A musical szövegkönyvét Békés Pál írta, a dalszövegek Geszti Péter munkái, a zenét Dés László szerezte, az előadás ötletgazdája és rendezője Hegedűs D. Géza.
Az elmúlt három évtizedben 765 ezer néző látta a darabot, amelyben százharminc színész és százhetvenkét táncos lépett színpadra. Tizenegy nagy és huszonhét kis Maugli, tizenhat Túna és tizenegy Sír Kán formálta meg a dzsungel lakóit. Akela szerepében Borbiczki Ferenc 1427 alkalommal, Ká figurájában Méhes László 1414-szer, Baluként pedig Reviczky Gábor 1323 előadásban volt látható.
A jubileum alkalmából 2026. január 28-án, 29-én és 30-án a produkció rendhagyó módon a Vígszínház színpadára költözik.
Egy esti mese gondolatból született musical
A darab színpadi változatának gondolata Hegedűs D. Gézában 1993-ban fogalmazódott meg, amikor esténként Rudyard Kipling novelláit olvasta fel kislányainak. Úgy érezte, A dzsungel könyve olyan történet, amely képes megszólítani a gyerekeket és a felnőtteket egyaránt.
„Gyerekkoromban nekem is a szüleim olvastak fel Rudyard Kipling történet-fűzéréből, A dzsungel könyvéből. Aztán az ibrányi moziban, gyerekként az emlékezetembe égett ennek a felkavaró történetnek a fekete-fehér amerikai filmváltozata, Korda Zoltán rendezésében, Sabu-val a főszerepben, Maugli szerepében. Nem véletlen, hogy én is beálltam a hagyományt továbbvivő kulturális láncolatba” – idézi fel Hegedűs D. Géza.
Az ötlet megszületését követően hosszú, közel hároméves alkotói folyamat vette kezdetét. A munkában Radnóti Zsuzsa dramaturg, Hegedűs D. Géza, Marton László, Dés László, Békés Pál és Geszti Péter rendszeres egyeztetéseken formálta a darabot.
„A dzsungel könyve, egy mini-book, az emberiség felnőtté válásának egyik lehetséges története, metaforája. Mese és valóság, látomás és indulat, költészet és humor, szerelem és durva érdek, értelem és ösztönök, élet és halál. Ezek formálják az előadásunk kiszámíthatatlan dinamikáját. A kreatív ötleteket, fantáziát, teremtő energiákat a csodálatos alkotótársak adták az előadáshoz. Dés László zenéje, Geszti Péter dalszövegei, Békés Pál librettója, Imre Zoltán koreográfiája, Radnóti Zsuzsa dramaturgi munkája zsenialitásuk együttműködésének eredménye. Ezért nem veszít erejéből az előadás. És köszönhető persze a kezdetek óta kíváncsisággal, odaadással, szorgalommal, szakmai hivatástudattal a színpadon és a háttérben teljesítő kollégáknak” – fogalmaz a rendező.
„Gyilkos hajsza” Kiplingért
A bemutatóra való felkészülés a szokásosnál jóval intenzívebb volt, különösen a főiskolás hallgatók számára, akiket Hegedűs D. Géza rendhagyó tréninggel készített fel. Egy korabeli újság így számolt be erről az időszakról:
„Lassan három hónapja, hogy reggelente álmos zsivaj keltegeti a Margitszigetet. Éppen ennyi ideje, hogy egy energikus tréner körbe fut a parton, maga után vonva ifjú karavánját. Miután végigkocogtak a szigeten, a konditeremben tetőzik az izomláz, de csak jó néhány leúszott hossz után, a szaunában kapnak kegyelmet a kimerült ifjak. Ám mindez nem kegyetlenség, csupán tanári jóindulat és rendezői követelmény. A tréner ugyanis nem más, mint Hegedűs D. Géza, a stáb pedig a Színművészeti Főiskola osztálya. S hogy miért ez a gyilkos hajsza? Kiplingért.”
Dalok, amelyek együtt élnek a történettel
A szövegkönyv végleges változata hat átírás után született meg, ezt követte a zeneszerzés. Dés László ekkor egy szokatlan döntést hozott: Geszti Pétert kérte fel dalszövegírónak.
„Az alkotó csapat legfiatalabb, zöldfülű tagja, úgy éreztem, hogy Hegedűs D. Géza rendező, Radnóti Zsuzsa dramaturg, Békés Pali és Dés Laci úgy fogadtak be maguk közé, mint a darabban Mauglit veszi pártfogásba Balu, Akela, Bagira. Szerencsére Sir Kán nem volt a csapatban. Az volt a szerencsém, hogy fel sem fogtam akkor, milyen ritka komoly lehetőséget kaptam, és így bátran belevágtam a dalszerzésbe…” – idézi fel Geszti Péter, aki szerint a dalok ma is frissen, érvényesen szólalnak meg a színpadon.
Miért működik ma is?
Dés László szerint A dzsungel könyve sikerének titka nem a slágerekben keresendő, hanem abban, ahogyan a zene a történetet szolgálja.
„A kritikusok, sőt, a nézők egy része is slágereken mérik egy zenés darab színvonalát, sikerét. Ez nem így van. A dzsungel könyve darabunkban egyetlen nagy sláger nincsen. De a dalok tökéletesen működnek a színpadon, a történeten belül…” – hangsúlyozza a zeneszerző, hozzátéve: a darab központi kérdése, az elfogadás hiánya, ma talán aktuálisabb, mint valaha.
via Vígszínház
