Párját ritkító szépségű ékszerek és hagyományos sztyeppei ízlésű tárgyak is megtekinthetők az Életre kelt avarok című kiállításon.
Kárpát-medencei avarok világába nyújt betekintést a legkorszerűbb technikai eszközök segítségével a Magyar Nemzeti Múzeum Életre kelt avarok című kiállítása.
A kiállításon az avarok két, egymást kiegészítő, egymással ellentétes szemszögű történeten keresztül kelnek életre.
Egyik főszereplőnk egy fiatalságát a Kárpát-medencei avar uralom fénykorában megélő, harcosként minden bizonnyal Bizáncot is megjárt avar úr, akinek gazdagon felszerelt sírjára Kunágotán bukkantak a 19. század közepén. Az előkelő férfit kincstára legkiemelkedőbb darabjaival bocsátották utolsó útjára, amelyek között ott vannak a hagyományos sztyeppei ízlésű tárgyak és az értékes mediterrán importdarabok egyaránt – utóbbiak az avar elit messzire ható kapcsolatrendszerének bizonyítékai a korabeli Európa más vidékei felé.
A második történet főszereplője két, valószínűleg germán származású hölgy, akik egykor a mai Kölked mellett állt faluban éltek a 7. század első felében. Párját ritkító szépségű ékszereik alapján igen előkelők voltak, s messze nyúló kapcsolatokkal rendelkeztek a késő antik világ és a formálódó kora középkori Európa irányába. A korai avar birodalomban élő különféle – azaz nem csak avar eredetű – népességek között fontos helyet foglalt el a kiállításon bemutatandó kölkedi közösség.
A tárlat a Connecting Early Medieval Collections (CEMEC) elnevezésű, európai uniós projektnek köszönhetően jött létre: a CEMEC célja, hogy hét európai ország múzeumi és kulturális intézményei – köztük a Magyar Nemzeti Múzeum – kora középkori gyűjteményeiből válogatva, kiemelkedő műtárgyak segítségével mutasson be egy rendkívül izgalmas történelmi korszakot – idézte fel a kiállítás pénteki megnyitóján Varga Benedek főigazgató.
Vida Tivadar régész hozzátette: a Szenthe Gergely és Hajnal Zsuzsanna által rendezett kiállítás két avar kori sír leleteiből kiindulva kelti életre virtuálisan a korszak szereplőit. Az uniós projekt és az ahhoz kapcsolódó kiállítás egyfajta kísérlet egy új európai muzeológia megvalósítására – hangsúlyozta.
A szakember szerint a tárgyakat a régészet hosszú ideig etnikumjelző szereppel ruházta fel és helyezte el egy szilárd határokkal meghúzott Európa térképén. A CEMEC újítása, hogy ezt a statikus képet igyekszik fellazítani: középpontjában az egyén helyezkedik el tárgyi világával, társadalmi környezetével és kultúrájával együtt – számolt be.
A Nemzeti Múzeum kiállítása két 7. század elején élt, avar kori előkelő életét tárja a látogató elé, őket a 21. század legkorszerűbb technikája kelti életre virtuálisan.
A kunágotai előkelő sírjának leleteire támaszkodva a kora avar kor életébe nyerhető betekintés: a még türk módra élő, gazdag férfi már bizánci övvel került a sírba. A kiállítás másik története egy germán kultúrájú közösség életét mutatja be két, feltehetően germán származású hölgy kölkedi sírleletei alapján – mondta el a kutató.
A CEMEC projektben közreműködő európai műszaki partnerek jóvoltából az „életre kelt avarokat” a 21. század legkorszerűbb technikája hozza közelebb az érdeklődőkhöz: interaktív panoramikus idővonal, holografikus kivetítések, 3D modellek, fény- és hangeffektek teszik teljessé a látogatói élményt a kiállítás április 9-i zárásáig.
