A nők vágyainak merészen hangot adó költészete és regényei híressé, sőt hírhedtté tették, őt emlegették a legerotikusabb magyar írónőként. A századforduló idején múzsaként, költőként és íróként egyaránt ismertté vált Erdős Renée.
„Te csak légy türelmes, és ne félj. Nem kell, hogy herceg legyen, aki érted eljön! Csak értse meg, hogy ki vagy te, és mennyit érsz. Ez éppen elég ahhoz, hogy boldoggá tegyen.” (Erdős Renée: Hajnali hegedűszó)
1879. május 7-én született és 1956. július 9-én hunyt el Erdős Renée, aki erotikus költészetével és szókimondó, a nők vágyait nyíltan hangoztató írásaival botránkoztatta meg kortársait, noha ő elsősorban a megélt (vagy vágyott) élményeket kívánta leírni.
Ehrental Regina néven született egy ortodox zsidó család hetedik gyermekeként a csallóközi Érseklélen. Tehetségére egy bencés tanár figyelt fel, az idős pap franciára, németre és irodalomra tanította. Tőle kapta meg az Újszövetséget is, ettől kezdve a két vallás között ingadozott, míg végül, már felnőttként megtagadta zsidóságát.
Tizenhat évesen beiratkozott a színiakadémiára, de hamarosan az írás felé fordult. Első versei A hét című lap hasábjain jelentek meg, első verseskötete Leányálmok címmel 1899-ben Eötvös Károly karolta fel, és támogatásával látott napvilágot. Ezt követően az Egyetértés című folyóirat munkatársa, majd Az újság bécsi, római és firenzei tudósítója lett.
Erdős Renée fiatalkori versei nagy feltűnést keltettek merészségükkel, ami végleges szakítást jelentett az addigi költőnők ábrándos szentimentalitásával. Hallatlannak tűnt, hogy egy nő, méghozzá fiatal lány, hangosan nyíltan és leplezetlenül ki merte nyilvánítani szerelmének testiségét. A költő nő fogalma eddig úgy gondolták, hogy beszélhetett a szerelemről, de csak mint légies, szende vágyakozásról, ábrándos sóvárgásról, de hogy ez a sóvárgás valami konkrét tényre vonatkozna, azzal senki nem kívánt szembesülni. „Erdős Renée verseit olvasva az emberek összecsapták a kezüket, a nők nyíltan felháborodtak és titokban irigyelték. Az írók külön szabad világában élt, nem függött előítéletektől, merhetett és mert igazat mondani. Még az igaznál is igazabbat. Mert örült saját maga merészségének, büszkélkedett vele önmaga előtt is” – olvasható Schöpflin Aladár kritikájában, aki szerint Erdős elfogadta az erotikusan fűtött asszony szerepét, élvezte is azt, csakhogy ezzel elárulta a nők szerelmi titkait. A nők vágyainak merészen hangot adó költészete és regényei híressé, sőt hírhedtté tették, őt emlegették a legerotikusabb magyar írónőként. A kritika fanyalgott, a közvélemény felháborítónak és szemérmetlennek tartotta, a fiatal lányok viszont a párnájuk alá dugták és titokban falták műveit.
„…szeretem a férfit, nem azért, mert szép, nem azért, mert okos, mert tanult, mert zseniális, mert hősies, mert odaadó, nem azért. Hanem szeretem, egyszerűen azért, mert csak ő tudja nekem adni azt a mámort, ami nélkül nem tudok élni!” (Erdős Renée: A nagy sikoly)
Az írónő költészete, szabad szellemmel átitatott szépsége hatással volt Ady Endrére a férfira és a költőre egyaránt, és drámai viszonyt folytatott Bródy Sándorral, Jászi Oszkárral, Szabó Ervinnel. Állítólag Bródy 1905-ben elkövetett öngyilkossági kísérletének hátterében három évig tartó viharos kapcsolatuk, kölcsönös (de nem alaptalan) féltékenykedésük állt. A szakítás Erdőst is megviselte, ideg-összeroppanást kapott és elhagyta az országot, 1904-1905-ben Firenzében, majd kilenc éven át Rómában élt. Egy olaszországi kolostorba vonult vissza, ahol 1909-ben áttért a katolikus hitre. Ezután született írásaira a fülledt erotikától sem mentes misztikus hangulat lett jellemző, viszont mint költő, soha nem sikerült újra elismertséget szereznie, Bródy barátai megakadályozták benne.
1910-ben a Nyugatban így írt Kaffka Margit Erdős Az aranyveder című verseskötetéről: „Rafinálttá kellett válnia és körültekintővé, hogy úrrá lehessen a hatás véletenei fölött, amik kiszámíthatatlan szeszélyű kereszteződésbe jutnak a befogadó-ízlés százféle, idegen eredetű összetevőjével. Jó ízlés, szokás, morál, mérséklet, társaságos illem!… Minden évtizednek érzésdivatja van, uralkodó szele, mely felé hajladoznak a derékon töréstől félők. Ezerfelé-figyelő ravaszdi játék lett a szent együgyűségű, ősi dalköltés.”
1913-ban férjhez ment Fülep Lajos művészettörténészhez, de házasságuk az írónő szerint maga volt a pokol. Második gyermekükkel volt várandós, amikor 1918 tavaszán férje elköltözött otthonról. A szülés után trombózist és tüdőembóliát kapott; három hónapig kórházban feküdt, csaknem egy évig alig tudott járni.
Erdős Renée: Vannak leányok…
(Részlet)
Vannak leányok, remegő szüzek,
Csókot nem adnak soha senkinek.
Vágyuk fehér, miként az imádságuk,
Őrangyal őrizi az álmuk,
S tavaszszal, ha a hóvirágok nyílnak
S ébred a kert: magukban sirnak.
Ilyenkor szomoruk, halványak
És vőlegényre várnak.
A háború után is nagy olvasóközösséggel bírt, regényeiben ekkor a nők szexuális életének problémáit feszegette, abban a könnyednek tetsző stílusban, amelyre olvasói izgalommal tudtak reflektálni. Erdős Renée volt az első nő a magyar irodalomban, aki meg tudott élni írásaiból, Karinthy is írt róla paródiát Norrah címmel az Így írtok tiben.
Az 1923-ban először megjelent A nagy sikoly már a megjelenése évében botránykönyvnek számított. A regény központi kérdése, hogy a nők nemi élvezete társadalmilag elfogadható-e. Egy jó nevű nőgyógyász, egy apácarend főnöknője és egy püspök próbálja a hősnőt, a házasságában kielégületlen Dórát meggyőzni arról, hogy a nemi gyönyör által kiváltott nagy sikoly egyáltalán nem számít, nem fontos, hiszen az egyetlen elfogadható női sikoly az, amelyet gyermek szülésekor hallat az asszony.
1925-től ismét Olaszországba utazott, 1926-ban férjhez ment a nála jóval fiatalabb titkárához, a következő évben Rákoshegyre költözött. 1944-ig itt lakott. A második világháború előtti zsidóüldözés – katolikus hite ellenére – őt is utolérte. 1938-tól nem publikálhatott, 1944-ben bujkálnia kellett, villáját elfoglalták, ráadásul férje is elhagyta. Utolsó éveit magányosan, szerény körülmények között töltötte, 1956. július 9-én hunyt el.
Főbb művei: János tanítvány (színmű), Santerra bíboros, A nagy sikoly, Brüsszeli csipke, Lavinia Tarsin házassága, Lysias (Réz Bálint álnéven), Sába királynője (Réz Bálint álnéven). Ifjúságunk című emlékiratai a mai napig kiadatlanok.
Egykori lakóháza, az Erdős Renée Ház ma kiállító terem és helytörténeti gyűjteménynek ad otthont. Az Erdős Renée Ház (hivatalos nevén: Erdős Renée Ház, Kiállító terem és Helytörténeti Gyűjtemény) a XVII. kerület a Báthory u. 31. szám alatt található. Az épület 1895-ben épült, benne eredeti formájában látható az írónő egykori dolgozószobája.
