„…aki uralomra vágyik, vagy a már megnyert uralmat szilárdul akarja megmarkolni, az nagyon is hamar megtanulja, hogy ne nagyon válogasson az eszközökben…” 190 éve született Falk Miksa, a modern magyar újságírás egyik megteremtője, Erzsébet királyné tanítója.
Falk Miksa Pesten szóletett 1828. október 7-én. Édesanyja Preisach Borbála, édesapja, Falk József jómódú magyar-zsidó kereskedő volt, akinek vagyoni ügyei rosszra fordultak, így már 14 évesen magának kellett gondoskodnia megélhetéséről. Tizenöt éves korában már írásai, kritikái jelentek meg a pesti német nyelvű lapokban, de magyar nyelven is írt cikkeket.
„Félig gyermek voltam, mikor irkálni kezdtem és igy félszázadon tul terjed a nyilvánosság eltti mködésem. A közönség tudja tehát, mennyit dolgoztam ezen id alatt, de szeretném, ha megtudná azt is, mily sanyarú körülmények közt kellett, fleg eleinte, dolgoznom, mily rögös volt irói pályám kezdete és mennyi nehézségen és nélkülözésen keresztül kellett magamat felküzdenem a fölszinre.” (Falk Miksa: Kor és jellemrajzok)
1847-ben nélkülözések közepette letette a bölcsészdoktori szigorlatot, s Bécsbe ment a műegyetemre. A császárvárosban élte meg az 1848-as forradalmat, előbb az Oesterreiche Zeitungba, majd ennek betiltása után a Wanderer című lapba írt vezércikkeket és magyar témájú tudósításokat, egyben tudósította a hazai Pesti Naplót is. A szabadságharc leverése után egy bécsi takarékpénztárnál vállalt állást, de közben folytatta újságírói munkáját is. Feleségül Schindler Klementinát, akivel 54 évig élt házasságban, három hónappal előtte hunyt el.
Az abszolutista rendszert utalásokkal és sorok között, maró gúnnyal bíráló cikkei felkeltették Deák Ferenc, Kemény Zsigmond és a döblingi elmegyógyintézetben tartózkodó Széchenyi István figyelmét is, Falk 1850-től a „legnagyobb magyar” szűk baráti köréhez tartozott. A gróf bizalmát olyannyira elnyerte, hogy Széchenyi névtelen iratainak egy részét ő csempészte ki, némelyikhez előszót is írt. Széchenyi 1859-ben magához kérette Döblingbe Falk Miksát, aki ettől fogva hetente többször is meglátogatta.
A Magyar Tudományos Akadémia 1861-ben választotta levelező tagjává, székét azonban csak 1863-ban foglalhatta el. A Schmerling-provizórium (az osztrák belügyminiszter által vezetett ideiglenes neoabszolutizmus) idején ugyanis a magyar alkotmányosság helyreállítását sürgető cikke miatt doktori címét elvették, s majdnem három hónapot fogházban töltött.
A Deák hívének számító Falk a büntetés letöltése után is tovább sürgette a kiegyezést. 1866-ban Ferenc József felesége, a magyarokkal rokonszenvező Erzsébet királyné felkérte, hogy tanítsa magyar nyelvre, történelemre és kultúrára, egy időre Schönbrunnba is elkísérte.
„A királyné azon megjegyzésére, miszerint kár, hogy Eötvös oly kevés költeményt irt, azt válaszoltam : — Bizony kár, hanem azért van ám még egy, mely nincs meg ebben a kötetben.
— Hát hol?
— Sehol, felséges asszonyom, nem szabad azt kinyomatni; el van tiltva.
— Micsoda ? Eltiltva! Hát már Eötvöst is eltiltják? Ugyan mondja meg, mi van abban a költeményben? Rég vártam erre a pillanatra és azért a „Zászlótartó” kézirata napok óta a zsebemben volt. Fel is olvastam rögtön ö felségének rendkívüli tetszése mellett ; magához vette a kéziratot és meg is tartotta.” (Falk Miksa: Kor és jellemrajzok. A királynéról)
Az 1867-es kiegyezés után Falk hazaköltözött, s Andrássy Gyula miniszterelnök személyes kérésére a Pester Lloyd főszerkesztője lett, a lap élén negyedszázadot töltött el. Az újság az osztrák és német közvélemény tájékoztatását szolgálta, így bizalmi állásnak számított, egyben súlyt és tekintélyt biztosított Falknak. 1869-től 1905-ig országgyűlési képviselő is volt, ellátta emellett a hírlapírók egyesületének elnöki tisztségét, a lipótvárosi kaszinó alapító elnöke, számos vasúttársaság és takarékpénztár igazgatósági tagja volt.
„A politika mindig és mindenütt szívtelen, a nép férfiainak éppen úgy, mint a hivatásos államférfiaknak kezében; aki uralomra vágyik, vagy a már megnyert uralmat szilárdul akarja megmarkolni, az nagyon is hamar megtanulja, hogy ne nagyon válogasson az eszközökben; s mindegyiket megengedhetőnek találja, mihelyt célravezető.” (Falk Miksa: Gróf Széchenyi István utolsó évei és halála)
A hazáját két nyelven szolgáló újságíró, politikus 1905-ben vonult vissza a közélettől, és 1908. szeptember 10-én halt meg. Nevét Budapesten utca viseli, amelyben számos galéria található (itt rendezik minden évben a Műgyűjtők Éjszakáját), s amely – jellemző módon a magyar történelem múlt századi viharaira – háromszor is megkapta Falk Miksa nevét. A közhiedelemmel ellentétben azonban a neves publicistát semmilyen rokoni kapcsolat nem fűzi a Columbo felügyelőt megformáló amerikai filmszínészhez, Peter Falkhoz.
