Rubens, Van Dyck és a flamand festészet fénykora címmel, mintegy százhúsz művet felvonultatva mutatja be a dél-németalföldi festészet kiemelkedő mestereit a Szépművészeti Múzeum szerdától látható kiállítása.
A nagyszabású tárlat a Szépművészeti jelentős művészettörténeti korszakokat megismertető sorozatának ötödik állomása, a holland „arany évszázad” mestereit, Rembrandtot, Vermeert és Van Halst bemutató, negyedmillió látogatót vonzó kiállítás után – közölte a hétfői sajtóbemutatón a múzeum főigazgatója.
Baán László hozzátette, ezúttal a 16-17. századi Dél-Németalföld képzőművészetét vizsgálja európai rangú kiállítás a Szépművészetiben. Peter Paul Rubens mintegy harminc és Anthonis Van Dyck több mint egy tucat alkotása – köztük a múzeum friss szerzeménye, Stuart Mária Henrietta portréja – mellett további csaknem félszáz flamand mester képeivel találkozhat a látogató.
A tárlat alapja a Szépművészeti saját gyűjteménye, de a kiállításra a világ negyven nagy múzeumából, többek között a Pradóból, a Louvre-ból és az Uffiziből érkeztek műtárgyak, a bécsi Liechtenstein hercegi gyűjtemény pedig csaknem húsz remekművel járult hozzá a kiállításhoz – számolt be a főigazgató. Mint kiemelte, az anyagban egy kortárs reflexió is helyett kapott: Kicsiny Balázs készített helyspecifikus, a tárlathoz szervesen illeszkedő műalkotást. Baán László az MTI-nek elmondta: a kiállítás anyagának biztosítási összértéke 345 millió euró.
Tátrai Júlia kurátor hangsúlyozta: Rubensről ugyan felületes ismerőinek általában testes nők portréi jutnak eszébe, a flamand mester és kortársainak művészete ennél azonban jóval sokszínűbb.
A látogatót rövid történelmi bevezetés ismerteti meg az Észak-Németalföld és a déli részt uraló spanyolok közötti nyolcvanéves háború, a felekezeti ellentétek időszakával és a korabeli Antwerpennel.
Az érdeklődők megismerhetik a XVII. század eleji Flandria jelentős uralkodóit és művészegyéniségeit, valamint a korabeli műgyűjtés, műpártolás világát is.
Külön szekció vizsgálja a flamand művészek Itáliához fűződő szoros kapcsolatát, így nyomon követhető, hogy Rubens, Van Dyck és társaik miként illesztették szervesen saját művészetükbe az antik, reneszánsz és kortárs itáliai hatásokat.
Gazdag anyag mutatja be a reformáció és ellenreformáció kulturális hatását és a kor jellegzetes műfajait, csendéleteket, táj- és állatképeket is.
Tátrai Júlia kiemelte: a portrészekcióban a Van Dyck által festett bravúros képmások egész sorával találkozhat a látogató, majd az uralkodók és gazdag polgárok világa után a zsánerképeken keresztül a korabeli mindennapok örömeibe és nehézségeibe is bepillantást nyerhetnek az érdeklődők a 2020. február 16-ig látogatható kiállításban.
