„Sok ember lakik bennem. Festő vagyok, építész, környezetvédő” – mondta magáról az élete végét főként Új-Zélandon töltő Friedensreich Hundertwasser osztrák festő és grafikus, épülettervező művész.

Friedensreich Hundertwasser (teljes neve: Friedensreich Regentag Dunkelbunt Hundertwasser) 1928. december 15-én Bécsben született.
Erős színezésű, egyenes vagy spirális vonalvezetésű, dekoratív festészetével az osztrák ún. Jugendstil hagyományainak folytatta. Festett papírra, vászonra, fára, kőre. Saját bevallása szerint az organikus festészetet művelte.
Talán legbizarabb alkotása a bécsi Hundertwasser-ház, amely egyúttal műveinek is otthona. Ez az 1983-85 között épült házremek meghatározhatatlan formájával és stílusával, a tetején látható kertekkel, követhetetlenül változatos szerkezeti elemeivel, burkolataival és aszimmetriáival a hazai és külföldi látogatók tízezreit vonzza.
A természet tisztelete és szeretete fejeződik ki munkáiban, a metropolisokban élő embereknek a szépség, a játékosság, a romantika iránti vágya ölt bennük testet. Kreatív építészet – az alkotás példázata címmel építészeti terveiből a Budapesti Történeti Múzeumban is rendeztek kiállítást 1994-ben. A világ első művészi kivitelű szemétégetőjét is ő tervezte. A játékosan bizarr formájú ipari létesítmény Bécs-Spittelauban létesült.
A várostervezés megújításának egyik lehetséges módját vázolta fel a Dombvidék réttel nevű Hundertwasser-program, amely egy kisebb, környezetbarát települést mutatott be. A művész üdvözlő kártyákat, képeslapokat, posztereket, poharakat, selyemkendőket, könyveket is tervezett.
1996-ban átfestette, átkomponálta a Vindobona nevű sétahajót, amelyet fehér alapon lila téglalapokkal díszített, a széleket zöldre festette, a hajó teteje is zöld lett, s ezért olyan volt, mintha a Hundertwasser-házak mintájára fű fedné.
„Ausztriának egy magasabb központra van szüksége, amely örökkévaló magasabb értékekből áll – amelyeket az ember már nem mer kimondani –, mint a szépség, a kultúra, a belső és külső béke, a hit, a szív gazdagsága […]
Ausztriának szüksége van a népnek alávetett császárra . Egy felsőbbrendű és ragyogó nagyság, amelyben mindenki bízik, mert ez a nagyszerűség mindenki birtokában van. A racionalista gondolkodásmód valóban efemer (= rövid életű; a szerk. megjegyzése) magasabb amerikai életszínvonalat hozott nekünk ebben a században a természet és a teremtés rovására , ami most a végéhez közeledik, de tönkretette szívünket, életminőségünket , vágyainkat, amelyek nélkül egy osztrák nem élhet.
Felháborító, hogy Ausztriának van egy császára, aki nem árt senkinek, és mégis leprásként kezeli. Ausztriának koronára van szüksége! Éljen Ausztria! Éljen az alkotmányos monarchia ! Éljen Habsburg Ottó !” (Hundertwasser: Az alkotmányos monarchia visszatéréséért)
„Sok ember lakik bennem” – mondta magáról az élete végén főként Új-Zélandon töltő művész – „Festő vagyok, építész, környezetvédő”.
Az osztrák festő és grafikus, épülettervező 2000. február 19-én halt meg a 2. Erzsébet hajó fedélzetén Brisbane mellett.
2007- 2008-ban a Szépművészeti Múzeumban műveiből kiállítást rendeztek „Egy varázslatos különc” címmel. 2016-ban a budapesti Gerbeaud-házban nyílt kiállítás grafikai munkáiból. 2022-ben Bécs után Új-Zéland egyik tengerparti városában, Whangareiben megnyitották a világ második Hundertwasser-múzeumát, amely az osztrák művész saját tervei alapján épült.


