Bár Versace magát inkább szabónak tartotta, mégis a divat világának nagy hatású megújító művésze lett. 70 éve, 1946. december 2-án született Gianni Versace olasz divattervező, szakmájának egyik legnagyobb hatású alakja.
Gianni Versace Reggio di Calabriában született két testvérével, Santo és Donatella Versace-val együtt. Kiskorától holland származású anyja szabászműhelyében téblábolt, a család három gyermeke közül leginkább őt izgatta a színes anyagok és ruhák világa. Építészeti tanulmányainak befejezése után, 25 évesen a divat olaszországi fővárosába, Milánóba ment szerencsét próbálni. Itt több divatháznak kreált finomkonfekciós ruhát, ekkori munkái közül bőrből készült kollekciója keltette a legnagyobb feltűnést.
Saját neve alatt először 1978-ban jelentkezett női, majd férfi kollekcióval, s még ebben az évben megnyitotta első üzletét. Bár Versace magát inkább szabónak mint tervezőnek tartotta, mégis a divat világának nagy hatású megújító művésze lett. Fiatalos, agresszív és szexi ruhái hamarosan világszerte nagy sikert arattak a kifutókon és a hírességek körében egyaránt.
1982-83-as őszi-téli divatterveiért hazájában a legjobb divattervezőnek járó kitüntetést vehette át. Ekkor alkalmazta először a később szinte védjegyévé vált a testhez álló, a női vonalat követő, kihívóan merész és mélyen dekoltált ruhákat. Ő volt az első, akinél a ruhák nem eltakarták, hanem főszereplővé tették az emberi testet, s olyan addig elképzelhetetlennek tartott anyagokat társított egymáshoz, mint a műanyag és a textil, vagy a műanyag és a bőr. Kiemelt szerepet szánt a fémeknek, biztosítótűknek és csatoknak (azóta is emlegetik Liz Hurley biztosítótűkkel összefogott laza ruháját, amelyben az addig szinte ismeretlen brit színésznő egy filmbemutatóra érkezett), de ő hozta vissza a divatba a rövid szoknyát is. Versace érdeme, hogy a valaha túlságosan is merésznek ható vonalak és színek ma természetesnek számítanak a hétköznapok ruhatárában is.
1982-től a színház, az opera és a balett számára is tervezett. Elsőként Richard Strauss egyik balettjéhez hívták, majd közeli munkatársa és jelmeztervezője lett a világhírű francia koreográfusnak, Maurice Béjart-nak. (Ballet for Life című produkciójuk Magyarországra is eljutott.) Az igazi világhírt az 1989-es párizsi és monacói bemutatkozás hozta meg számára, s hamarosan meghódította Amerikát is. Képes volt arra, hogy összeegyeztesse az európai ízlést a hollywoodi igényekkel, miközben az olasz divatot, a finom eleganciát vallotta követendő modellnek. Olyan hírességek lettek nagy rajongói (és megrendelői), mint Diana walesi hercegné, a zene világából Madonna, Tina Turner, Bruce Springsteen, George Michael, Eric Clapton, Sting, Elton John, sőt Tupac Shakur rapper, a színészek közül Jeremy Irons, Jeff Bridges és Mickey Rourke, s Versace lett az első divattervező, aki meghívást kapott a Buckingham-palotába.
1989-ben a nagy sikerű Miami Vice című tévésorozathoz, később mozifilmekhez (Showgirls, Kika) készített ruhákat. 1996-ban a Catwalk című, a divat világába kalauzoló dokumentumfilmben más divatcézárokhoz hasonlóan önmagát alakította.
Versace fantáziája és tehetsége nem ismert határokat. Amikor 1993-ban rákos daganatot diagnosztizáltak belső fülében, optimizmusát nem veszítve kiegészítők, ékszerek, lakberendezési tárgyak, bútorok és porcelánok tervezésébe vetette magát. Még abban az évben bemutatta a hetvenes évek brit punkjainak öltözködését felelevenítő Punk Couture kollekcióját, két évvel később a klasszikus formákat újra felfedező Versace-ként lépett a nagyközönség elé. Amerikában megkapta a „divat-Oscart”, s világszerte a divat megújítójaként ünnepelték.
Egykori kis üzlete dollár százmilliókat forgalmazó üzleti vállalkozássá nőtte ki magát, világszerte több ezer butikja nyílt, közülük nem egy a legdrágább helyeken. A családi birodalomban ő volt a szellemi irányító, aki az ötleteket hozta, Santo testvére a pénzügyeket vitte, Donatella húga divattervezőként és bátyja asszisztenseként dolgozott, felügyelte a saját márkanéven futó termékeket, a reklámokért Donatella férje felelt. Versace az elsők között ismerte fel a reklám és a hírességek jelenlétének fontosságát, divatbemutatói társasági-közéleti eseményekké váltak. A ruhakölteményeket valóságos esztétikai-drámai előadás keretében vonultatta fel, modelljei maguk is ünnepelt, keresett sztárokká lettek (ő fedezte fel például Naomi Campbellt is).
Az 1990-es években Olaszországban eljárás indult ellene vesztegetés és adócsalás vádjával, így felváltva élt Róma, New York, London, Párizs legelőkelőbb helyein. Versace sikerei és népszerűsége csúcsán, 1997. július 16-án lett brutális gyilkosság áldozata. Miami lakása előtt több lövéssel megölte a sorozatgyilkos és luxus férfiprostituált Andrew Cunanan, akinek abban az évben ő volt ötödik áldozata. (Versace soha nem titkolta, hogy saját neméhez vonzódik.) A tíz legkeresettebb amerikai bűnöző közé tartozó Cunanan nem sokkal később öngyilkos lett, ugyanazt a fegyvert fordította maga ellen, amellyel Versacét is lelőtte.
A halálhír bejelentése után az olasz tévé – megváltoztatva műsorát – programjait Versace emlékének szentelte, a divatdiktátor üzletei mind zárva maradtak. Gyászmiséjén Elton John és Sting énekelt, a szentírásból Béjárt olvasott fel. Több millió dolláros vagyonát 11 éves unokahúgára, Allegrára hagyta, unokaöccse műgyűjteményét örökölte, az üzletet Donatella húga vitte tovább. Versace végrendeletében azt is kikötötte, hogy barátja, aki 14 évig volt társa, Antonio D’Amico életjáradékot kapjon.
2000-ben az ausztráliai Brisbane városában megnyílt a Palazzo Versace, a róla elnevezett első luxusszálloda. A tengerparton épült márványpalota mozaik burkolatát még a Versace által foglalkoztatott iparosok rakták le, a hall mennyezetén a milánói állami könyvtár csillára függ, az ágyakat, a kávéscsészéket és a személyzet nyakkendőjét Gianni Versace márkajelzése, a jellegzetes Medúza-fej díszíti.
