Günter Grass a huszadik század egyik legismertebb és sokszínűbb művészegyénisége – egyszerre író, költő és kiváló szobrász, aki irodalmi és közéleti véleménynyilvánításaival is folyamatosan felhívja magára a figyelmet.
„A történelem … egy eldugult klozet. Folyton lehúzzuk, mégis visszajön a szar.” (Günter Grass: Ráklépésben)
Grass időként – egy pulykakas vehemenciájára emlékeztetve – nekimegy a világnak, antiszemitizmussal vádolja Izraelt (versben elmondva), és „az európai mindentudóknak” címezve ostorozza Európát az eladósodott Görögországot védve. Mindezt verselve, rengeteg nyelvi leleményt hordozva, így bármiről is szóljanak a művek, azok élvezetet nyújtanak.
Günter Grass Nobel-díjas német író 85 éves, 1927. október 16-án született Danzigban (ma Gdansk, Lengyelország), itt végezte iskoláit is. A második világháború utolsó évében a 17 éves fiút besorozták, s amerikai fogságba esett, ahonnan 1946-ban szabadult. (Waffen-SS tagságát csak 2006-ban ismerte be, s hatalmas vihart kavart, hogy a múlttal való szembenézést hirdető író saját múltjának erről a szakaszáról csak évtizedekkel később beszélt nyilvánosan.) Egy ideig fizikai munkából élt, majd a düsseldorfi, később a berlini művészeti akadémián rajzot és szobrászatot tanult. E művészetekkel azóta sem szakított, 85. születésnapján szülővárosában például akvarelljeiből nyílt kiállítás.
Az ötvenes évek közepén lett a német irodalmat megújító Gruppe 47 tagja. 1959-ben jelent meg hatalmas vihart kavaró Bádogdob című regénye, amelynek 1979-es filmváltozata megkapta a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjat. A bizarr ötletekben gazdag, allegorikus alkotás hőse egy felnőtt szellemi képességeivel bíró törpe, a hátborzongató és a komikum ötvözete – ez Grass véleménye századunkról. A Bádogdobot sokan obszcénnek és istenkáromlónak minősítették, Bréma városa vissza is vonta az írónak megítélt kitüntetést. A regénynek két folytatása készült (Macska és egér, Kutyaévek), így állt össze a Danzig-trilógia.
Grass A plebejusok a felkelést próbálgatják című drámájában az értelmiség politikai szerepvállalását boncolgatta. A téma a való életben is foglalkoztatta: kiállt a szociáldemokraták (SPD) mellett, egy időben ő írta a kancellári tisztséget 1969 és 1974 között betöltő Willy Brandt beszédeit. 1989-ben otthagyta a berlini Művészeti Akadémiát, mert annak tagjai nem álltak ki az iráni fundamentalisták miatt vallásgyalázásért halálra ítélt író, Salman Rushdie mellett, 1992-ben szakított a szerinte eredeti eszméit eláruló SPD-vel is. Grass aktuálpolitikai nyilatkozataival is felhívta magára a figyelmet, legutoljára 2012-ben azzal, hogy Izraelt bíráló verset tett közzé, amelyben azt állította, a zsidó állam veszélyezteti a világbékét és védelmébe vette Iránt.
„Amit ifjú éveim ostoba büszkeségével elfogadtam, a háború után sarjadt szégyenemben el akartam hallgatni, de a teher megmaradt és senki sem tudta enyhíteni; tudatlanságom hangoztatása sem ködösítheti el a felismerést, hogy olyan rendszernek voltam része, amely emberek millióinak megsemmisítését tervezte, szervezte meg és hajtotta végre…” (Günter Grass: Hagymahántás közben)
A hetvenes-nyolcvanas években született művei a német közelmúlt és jelen témáit dolgozták fel, A patkánynő című regénye egyenesen apokaliptikus hangulatú. 1995-ben megjelent Nehéz kérdés! című, az 1989 és 1991 közötti Berlinben játszódó könyve újfent hatalmas vihart kavart, az egyik legbefolyásosabb német kritikus nyilvánosan tépte szét a regényt. A tabudöntögetésben mindig élen járó Grass 2002-es Ráklépésben című regénye témájául egy évtizedekig agyonhallgatott eseményt választott: 1945. január 30-án süllyesztette el egy szovjet torpedó Danzig (Gdansk) közelében a német menekültekkel, főleg asszonyokkal és gyermekekkel teli Wilhelm Gustloff hajót, a hullámsírban mintegy kilencezer ember lelte halálát.
Legszigorúbb kritikusai szerint Grass egykönyvű író, aki a Bádogdob sikerét nem tudta megismételni. A szakma és a közönség nagyobb része azonban más véleményen van, így Grass 1999-ben megkapta az irodalmi Nobel-díjat, az indoklás szerint azért, mert „fanyar, groteszk történeteivel a történelem elfeledett oldalát mutatja be.
