A halott város, Itt és most, Farsang, ez a három különleges előadás is vár minden érdeklődőre a Budapesti Tavaszi Fesztivál programjából.
A halott város
A debreceni Csokonai Színház, a Kodály Filharmonikusok közreműködésével és Kocsár Balázs vezényletével, március 21-én, szerdán este a Művészetek Palotájában, a Fesztivál Színházban mutatja be A halott város című operát. A huszadik századi filmzene kétszeres Oscar-díjas komponistája, az úgynevezett hollywoodi hangzás egyik kidolgozója, Erich Wolfgang Korngold főműve igazi kuriózum. Az előadás érdekessége, hogy a zenekar a színpadon foglal helyet, az énekeseket pedig néma színészek „kettőzik le”, így nemcsak a zene, de a zenészek is a produkció főszereplőivé válnak. Vlad Troickij rendezésében a Magyar Állami Operaház két csillaga lép fel: Rálik Szilvia és Nyári Zoltán.
Erich Wolfgang Korngold 1897-ben született Brünnben. A csodagyereknek számító fiú Bécsben nőtt fel, a bécsi Hofoperben mutatták be első balettjét 1910-ben. A világhírű karmester, Bruno Walter 1916-ban vitte színre Münchenben első két operáját: a Polükratész gyűrűjét és a Violantát. Giacomo Puccini 1920-ban, A halott város bemutatásának évében „a német zene legnagyobb reménységének” nevezte az akkor 23 éves Korngoldot. Az első világháború után szomorúan aktuális opera hatalmas sikert aratott: 1920-ban Hamburgban és Kölnben is bemutatták, egy évvel később pedig már a Metropolitanben tűzték műsorra New Yorkban. A halott várost tartja a zeneirodalom a később filmzeneszerzőként hatalmas hírnevet szerző Korngold fő művének. A 2004-es salzburgi újrafelfedezés óta tartó „Korngold-reneszánsz” részeként került sor a darab debreceni bemutatójára, melynek érdekessége, hogy a zenekar a színpadon foglal helyet, míg az énekeseket néma színészek „kettőzik le”. Kocsár Balázs karmester szerint „A halott város olyan, mintha egy kései Puccini-operát Richard Strauss hangszerelt volna meg”. Azáltal, hogy a zenekar a színpadra kerül, „nemcsak a zene, hanem maguk a zenészek is az előadás főszereplőivé válnak”.
Itt és most
Camille Boitel és a Compagnie L’immédiat Itt és most című előadása a Nemzeti Színház Nagyszínpadán szerepel március 20-án és 21-én (kedden és szerdán) este. A fizikai színház és a kortárs cirkusz burleszkszerű egyvelege fifikás szerkezetei és lélegzetelállító akrobata-akciói sorával egyaránt várja a felnőtt és a nyolc év feletti gyerek nézőket. Kedden este, a produkció után az érdeklődők közönségtalálkozón is részt vehetnek, ahol az alkotókkal és közreműködőkkel találkozhatnak, beszélgethetnek a színház nézőtéri büféjében.
Talán mindenkivel előfordult már, hogy úgy érezte, ez nem az ő napja, hogy a tárgyak összeesküdtek ellene, a teste nem engedelmeskedik, kicsúszik a lába alól a talaj, kiesik a kezéből minden, ráomlik a fal, kóros álmosság keríti hatalmába, inog körülötte a világ, megdőlnek a síkok, rémeket lát. Ismerős, ugye? A Franciaországban igencsak közkedvelt új cirkusz emlőin nevelkedett Camille Boitel ezt a tapasztalatot foglalja színpadi keretbe. Fifikás szerkezeteket eszkábál, kiöregedett, látszólag hasznavehetetlen bútorokat és lomokat – foghíjas létrákat, kiselejtezett talicskát, kartondobozokat, műanyag palackokat, színevesztett szekrényeket és még sorolhatnánk – tornyoz egymásra, amelyek között a legváratlanabb pillanatokban tűnik fel egy-egy hasonmás vagy tükörkép, mint megannyi huncut lidérc. Elég pár másodpercnyi figyelmetlenség, egy apró mozdulat, hogy a kényes egyensúly kibillenjen – vagy csak az érzékelés játéka mindez?
A hétfős csapat könnyed (de cseppet sem könnyű!) mutatványokkal példázza, hogy nem egyszerű és magától értetődő dolog ám enni, inni, felöltözni, levelet írni, sőt, akár csak két lábbal megállni a földön. Akik szerint az ördög a részletekben lakozik, azok biztosan nem fognak csalódni, hiszen a fizikai színház és a kortárs cirkusz e burleszkszerű egyvelege bőségesen kínál számukra fürkészni valót. 8 éves kortól gyerekeknek is bátran ajánljuk.
Camille Boitel az ifjú cirkuszi tehetségek legfontosabb franciaországi fóruma, a Jeune Talents Cirque 2002-es felfedezettje, előadásaival azóta is járja ország-világ fesztiváljait.
Farsang
Március 23-án és 24-én, pénteken és szombaton szintén a Nemzeti Színház Nagyszínpadán a világszerte ismert Silviu Purcărete rendezését, Caragiale Farsang című, dupla szerelmi háromszögön alapuló vérbő komédiáját láthatják. A Radu Stanca Nemzeti Színház (Nagyszeben) ezzel az előadással ismét bizonyítja, mennyire ereje teljében van. Mint ahogyan Purcărete is, aki Magyarországon sem ritka vendég: 2005-ben a Katona József Színházban rendezte Shakespeare Troilus és Cressida című tragédiáját, többször is vendégszerepelt a gyulai Shakespeare Fesztiválon és a Budapesti Tavaszi Fesztiválon. A pénteki előadást közönségtalálkozó követi az alkotókkal és közreműködőkkel a színház nézőtéri büféjében.
Esendő, hétköznapi figurák, dupla szerelmi háromszög – szigorúan házasságon kívül, vagyis elvileg tényleg senki nem tartozna elszámolással senkinek, hacsak nem a külvárosi nép minden fogfájását kezelő, korosodó borbélynak. És ha az nem lenne elég, hogy saját boldogságát vagy boldogulását féltve eleve mindenki összekever mindenkit mindenkivel, időközben megkezdődik a farsangi mulatság, ahol hűséges és hűtlen szeretők egyaránt (beszédes) jelmezbe bújnak, sőt, még maskarát is cserélnek. De persze minden jó, ha jó a vége… Dupla csavaros, vérbő komédia a 19. század végéről (olvasásra Parti Nagy Lajos Karnebál című magyarítását ajánljuk), látványvilágában is kristálytiszta előadás egy ereje teljében lévő társulattól és rendezőtől, akinek a keze alatt szomorkás bohócbanda fújja a talpalávalót vagy épp a csatakürtöt.
Az Itt és most és a Farsang című produkció a Nemzetközi Színházi Fesztivál keretein belül szerepel a Budapesti Tavaszi Fesztivál programjában.
