„Hiszek abban, hogy egy színésznek a végletektől a végletekig kell tudni játszania” – vallja Harsányi Gábor. A Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színész, író, drámaszerző, érdemes művész 80 éve, 1945. június 15-én született.
Harsányi Gábor 1945. június 15-én Budapesten született. Középiskolai tanulmányait a Budai Nagy Antal Gimnáziumban végezte, ahol tagja volt az irodalmi önképzőkörnek. Egyik novelláját beküldték a Magyar Rádió pályázatára, ahol le is játszották Bodrogi Gyula főszereplésével. Ez az élmény annyira megragadta, hogy elhatározta, színész lesz. 1968-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, és friss diplomával a kezében máris Kazimir Károly legendás Thália Színházának tagja lett. 1979-ben a Mafilm színésztársulatához szerződött, 1983–1989 között a Nemzeti Színházban játszott. 1982-ben Karinthy Márton rendezővel együtt megalapította és igazgatta a Hököm Színpadot, amely 1988 óta Karinthy Színház néven működik.
A fotón: Eörsi István: Sírkő és kakaó című zenés komédiájának alkalmával készült. Középen ülnek: Keres Emil igazgató, Komlós Juci sznművésznő, Kazimir Károly művészeti vezető, Eörsi István író, Dajka Margit szinművésznő, Léner Péter rendező, Gáti Vilma asszisztens, Horváth Teri színművésznő. Hátul Rajkai György diszlettervező és jobbra Lugosy Bálint építészmérnök, a színház főmérnöke. Elöl ül Harsányi Gábor, Hacser Józsa és Kozák András színművészek.
Sokoldalú karakterszínész, tragikus és komikus szerepeket egyaránt kiválóan alakít. Pályafutásának első éveiben rendkívül keresett és népszerű művész volt, nemcsak a színpadon, de filmen és a televízióban is. Színházban hálás, nagy szerepeket játszhatott, és nem volt olyan film vagy tévésorozat, amelyből kimaradt volna.
Fontos és megrázó szerepe volt például Viktor, a sötét ruhás fiú a Fejes Endre Jó estét nyár, jó estét szerelem című drámájából készült tévéfilmben. Emlékezetes alakítást nyújtott az Egy óra múlva itt vagyok, a Linda, az Öregberény, a Sólyom a sasfészekben, A 78-as körzet című tévésorozatokban, de a Palacsintás király és az Égigérő fű című gyermekfilmekben is, ideális Kakuk Marci volt Tersánszky regényének filmváltozatában.
Jelentősebb színpadi szerepei: Őrnagy (Örkény: Tóték), Mercutio (Shakespeare: Rómeó és Júlia), George (Steinbeck: Egerek és emberek), Szmirnov (Csehov: A medve). Még egy sláger is fűződik nevéhez: a hetvenes évek elején sokan dúdolták a Rézmozsarat vegyenek című dalát, Havasy Viktor és Szenes Iván szerzeményét.
A sokat foglalkoztatott szinkronszínész olyan neves külföldi művészeknek kölcsönözte hangját, mint John Hurt, John Cleese, Robin Williams, Bill Nighy, Joe Pesci, Jonathan Pryce, Malcolm McDowell, valamint William H. Macy. 2015-ben az Ujj Mészáros Károly rendezte nagysikerű Liza, a rókatündér című film narrátora volt.
1995-től a Vidám Színpad tagja volt, ahol nemcsak játszott, hanem rendezett is. 2000 és 2014 között az Újpest Színház művészeti vezetőjeként dolgozott. 2001-ben megalapította a Harsányi Színjátszó Stúdiót, amelyet ma már drámapedagógus lánya, Melinda igazgat.
A színház mellett másik szenvedélye gyerekkora óta az írás, tagja az Írószövetségnek is. Számos kötetet publikált, amelyek – legnagyobb örömére – komoly példányszámban keltek el.
Ő írta a Meghódítjuk Amerikát, a Sztriptízbár a Cityben, a Börtönszínház, a Csengő-bongó királyság, a Nejem a neten, a Miss Arizona, a Bazi nagy magyar lagzi, az Egy bolond hármat csinál, a Jó estét nyár, jó estét, kedvesem című színdarabokat, de írt regényeket, novellákat, sőt krimiket is. Színdarabjait a Vidám Színpadon kívül az Újpesti Színházban és a Budapesti Kamaraszínházban is játszották. Internetes közösségi oldalán Fecsegő kulisszák címmel adja elő novelláit, önéletrajzi ihletettségű humoros vagy komoly történeteit, amelyekből 2024-ben azonos című kötete is megjelent. Ahogy egy interjúban elmondta: „Az írásaim boldogságot, hitet, életörömet sugároznak az embereknek.”
Évtizedek óta szenvedélyesen sportol, a mai napig tekvondó formagyakorlatokkal tartja karban magát. Több mint ötven éve él boldog házasságban, három gyermeke és négy unokája született. A színészetről azt vallja: „Hiszek abban, hogy egy színésznek a végletektől a végletekig kell tudni játszania.”
„Gimnáziumi éveim alatt egy Mikszáth-kutató tanárom szervezett önképző kört az iskolában, ahol novellákat írtunk. Egyik művemet beadta a rádió pályázatára, amelyen szép eredményt értem el. A jutalmam az volt, hogy végignézhettem a novellám dramatizált változatát. Főhősömet, Bodrogi Gyula személyesítette meg. Alakítása lenyűgözött, ekkor voltam 15 éves, elkezdett érdekelni a színház világa, repertoárt gyűjtöttem, és jelentkeztem a színművészetire” – idézte fel a kezdeteket az M5 Librettó műsorában Harsányi Gábor, akinek az írás most is az élete része, nagy álma, hogy forgatókönyvéből végre elkészülhessen a filmje
Művészete elismeréseként 1974-ben és 1987-ben Jászai Mari-díjat, 2011-ben érdemes művész címet kapott. 2016-ban Budapestért díjjal tüntették ki, 2018-ban a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozata kitüntetésben részesült. 2021-ben Kossuth-díjat kapott „Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során nyújtott, színpadon, mozivásznon és tévéképernyőn egyaránt kiemelkedő, felejthetetlen alakításai, valamint karakteres hangjával számos külföldi produkció művészi színvonalát emelő szinkronszínészi tevékenysége elismeréseként”.
