„A nevem Bond, James Bond” – ez a világ leghíresebb filmes szállóigéje. A titkosügynök atyja, Ian Fleming pedig az egyik legismertebb kémregényíró, akit számos világhírű szerző követett.
Kétség nem férhet hozzá, hogy ez a sármos, jóképű és intelligens férfi, James Bond a világ legismertebb titkosügynöke és egy találó vélekedés szerint ő testesíti meg Nagy-Britannia legjellemzőbb figuráját. Alkotója, a szintén angol, elegáns és pályáját kémként kezdő Ian Fleming százöt éve, született.
1908. május 28-án született Ian Lancaster Fleming egy földbirtokos képviselő fiaként, dúsgazdag bankár unkájaként, ám gyermekkora mégsem telt gondtalanul: anyjától, Lady Evelyntől kevés szeretetet és figyelmet, de annál több kritikát kapott. Etonból – ahol szellemi és fizikai képességeivel is kitűnt – nőügyei miatt távoznia kellett, a sandhursti katonai akadémia nem nyerte el tetszését, ezért a kontinensre ment nyelveket tanulni. A külügyminisztérium visszautasította, így a Reuters hírügynökségnél kezdett dolgozni, majd az üzleti életben akart vagyont szerezni. Gazdag ugyan nem lett, de elérte az áhított függetlenséget, kifinomult partijairól és nőügyeiről legendák keringtek.
1939-ben, a világháború előestéjén beszervezte a titkosszolgálat, a haditengerészeti kémfőnök személyes asszisztense lett 17F fedőnéven. Veszélyes küldetéseket hajtott végre, kommandót vezetett ellenséges területen, miközben mindig nála volt kedvenc fegyvere, egy könnygázzal töltött golyóstoll. Írói tehetsége ekkor még csak abban nyilvánult meg, hogy két nap alatt megszövegezte a CIA elődje, az OSS alapokmányát és tervet dolgozott ki (Goldeneye elnevezéssel) Gibraltár védelmére.
„Az első találkozás alkalom. A második a véletlen műve, a harmadik már ellenséges mesterkedés.”
A háború után Jamaicán építette fel Goldeneye névre keresztelt házát, s élte tovább édes életét. Amikor aztán 44 évesen egy férjezett asszonnyal folytatott viszonya révén apa lett, meg kellett komolyodjon. Belevágott az írásba, s 1953-ban megszületett Őfelsége 007-es számú titkosügynöke, aki megváltoztatta Fleming életét és a modern tömegkultúrát.
James Bond modelljén ma is vitatkoznak, de egészen biztos, hogy Fleming saját életéből merítette a legtöbb ihletet. A hasonlóság nagyon is feltűnő: az előkelő származás, az etoni iskola, a sárm és elegancia, a szép nők szeretete mindkettejükre jellemző volt. Az biztos, hogy a nevet egy amerikai ornitológustól kölcsönözte, amikor egy férfiasságot és határozottságot sugárzó, könnyen megjegyezhető nevet keresett. (Fleming később bocsánatot kért a tudóstól a neki okozott kellemetlenségekért és felkínálta: nevezzen el róla valamilyen szörnyű madárfajtát…)
Tavaly ünnepeltük James Bond 50. filmes évfordulóját, de Fleming James Bond kalandjainak 14 epizódját írta meg, ezeket 36 nyelvre fordították le és csak haláláig 50 millió példányt adtak el belőlük. Fleming Bond-regényei nyomán 1962-ben, Albert R. Broccoli és Harry Saltzman gondozásában készült el az első film, és művei további sikerfilmek alapját szolgáltatták, a titkosügynököt megszemélyesítette Sean Connery, Roger Moore és Pierce Brosnan is. A sorozatot Fleming halála után három szerző is folytatta, sőt halála századik évfordulóján újabb Bond-regény jelenik meg, de egyikük sem ért el hozzá hasonló sikereket.
Azóta más írók szőtték tovább a 007-es ügynök kalandjait, a kötetekből világszerte több mint 100 millió példány kelt el. 2011-ben Jeffery Deaver tollából jelent meg a Carte Blanche című rész, előzőleg, 2008-ban pedig Sebastian Faulks írt egy részt Devil May Care címmel. Idén szeptemberben jelenik meg William Boyd Bond-kötete, mely a hidegháborús történelmi időkbe viszi el a 007-es ügynököt.
A napi hetven cigaretta, házasságának válsága, a munkájával kapcsolatos stressz aláásta egészségét, mozgalmas élete alig 56 éves korában, 1964. augusztus 12-én ért véget.
