Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Janne Teller kultuszregénye Quimby-dalokkal című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Janne Teller kultuszregénye Quimby-dalokkal

Szerző: / 2013. január 5. szombat / Kultúra, Teátrum   

Semmi (Forrás: Budapest Bábszínház)Janne Teller Semmi című kultuszregényének előadását a Quimby együttes dalaival adják elő a Budapest Bábszínházban.

A Budapest Bábszínház idei évadjában hangsúlyos szerepet kapnak az olyan ifjúsági előadások, amelyek a felső tagozatos-gimnazista korosztálynak szólnak, kortárs irodalmi alapanyagból készülnek, és nem kerülik meg a problémákat, a rizikós kérdéseket. A Magyarországon 2011-ben a Scolar kiadó gondozásában megjelent Janne Teller Semmi című regényének zenés-bábos világpremierje január 8-án lesz. A pszichothiller ifjúsági előadásában a színészek zenészként is szerepelnek: a produkcióban Quimby-dalok hangzanak el.

„Semminek sincs értelme, ezt régóta tudom. Ezért semmit sem érdemes csinálni. Erre most jöttem rá.” Ezekkel a szavakkal hagyja el Pierre egy nap az osztálytermet. Osztálytársai erre elhatározzák, hogy nihilista társuknak bebizonyítják az ellenkezőjét. Fontos tárgyakat kezdenek gyűjteni: családi fotókat, régi játékokat, és közben rájönnek, hogy azok a dolgok az igazán fontosak számunkra, amelyektől nehéz megválni. Veszélyes játékba kezdenek, amely eldurvul és végül mindenki elveszti azt, ami számára valóban fontos. Ami ártalmatlan játéknak indul, hamarosan kontrollálhatatlanná válik..:
Csak Pierre marad flegma. Kineveti a kamaszokat, akik ilyen áldozatokra képesek, csak hogy megtalálják az „értelmet“. Az osztálytársak éjszaka brutálisan bosszulják meg közönyét.

Semmi (Forrás: Budapest Bábszínház)

A Semmi 2000-ben jelent meg Dániában. Először betiltották, majd egy évvel később, a dán kulturális minisztérium Gyermekkönyv-díjának elnyerése után kötelező olvasmánnyá tették, 2008-ban pedig megkapta a legjobb ifjúsági regénynek járó francia díjat.

Hoffer Károly, az előadás rendezője és látványtervezője elmondta a bemutatóval kapcsolatban, hogy a mű mindenkinek szól, mert olyan kérdéseket vet fel, amelyek újra és újra visszatérnek az ember életében: jó úton jár-e, más élethelyzetbe kerülve is megállja-e értékrendje a helyét. Mint a rendező, hozzátette, az előadással mindenkit arra szeretne sarkallni, hogy a válaszokat saját maga találja meg. „Mindaz, amiről nem beszélünk, az nincs – ahogy az előadásban is elhangzik” – jegyezte meg, kiemelve: fontos a fiatalokat rábírni arra, hogy ne a csordaszellem határozza meg a véleményüket, legyenek önálló gondolataik, merjenek saját véleményt kialakítani.
A rendező elképzelése szerint az előadás végén kettős beszélgetést indítanának külön a gyerekekkel és külön a pedagógusokkal, mivel a gyerekek kevésbé nyílnak meg a tanáraik előtt. A pedagógusoknak pedig mankót adnának ahhoz, hogy miként dolgozzák fel az előadást az osztályukkal.
A regényt bábszínpadra író Gimesi Dóra, a színház dramaturgja elmondta: a szikár nyelvezetű könyv színpadi változatánál kihívást jelentett, hogy az élőbeszédhez kellett közelíteni a nyelvet. Improvizációkkal, saját életükből vett történetekkel bővítették a szöveget.

A regényből már számos színpadi adaptáció készült, például musical is, ám ez az első bábszínpadi feldolgozás – mutatott rá a dramaturg, aki elárulta: Janne Teller szabadkezet adott nekik az átdolgozásban, egyedül azt tartotta fontosnak, hogy a regény filozófiájától ne térjenek el. A produkció zenéjét a Quimby zenekar számai adják és egy új dal is elhangzik az előadásban, amelyet a darabhoz írt Kiss Tibor.

Semmi (Forrás: Budapest Bábszínház)
A produkció szereplői Ács Norbert (Dagadt Henrik Eskildsen), Blasek Gyöngyi (Mathilde Eskildsen tanárnő/Hamupipőke), Mórocz Adrienn e. h. (Sofie Nielsen), Pallai Mara (Elise Jensen), Pethő Gergő (Nagy Hans Raaberg), Spiegl Anna e. h. (Agnes Aarne), Szolár Tibor e. h. (Pierre Anthon), Tatai Zsolt (Ájtatos Kaj Hansen), Teszárek Csaba (Jan-Johan Henderson). Az előadás, amely a Nordiska Aps International Performing Rights Agency és a Proscenium Szerzői Ügynökség Kft. engedélyével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jön létre, 2013. január 8-tól látható a Budapest Bábszínház Játszó-terén.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek