„A világ lesz csak öregebb, nem mi.” 160 éve született Jerome K. Jerome angol író, a Három ember egy csónakban című regény szerzője, aki a vidám történetek mellett írt kissé érzelmesebb, komolyabb műveket is.
Mindhárom testvére hangzatos neveket viselt, az övé azonban kivételesen furcsa volt. Az 1859. május 2-án Walsallban született fiú középső, a köztudatban csak K.-ként szereplő nevét a magyar szabadságharc tábornoka, Klapka György tiszteletére kapta, aki emigrációjában gyakorta volt vendége a Jerome-családnak.
Születésének időpontjában a család már gyakorlatilag a teljes anyagi csőd szélén állt, nem kis részben az idősebb Jerome – olykor talán kétes – bányaüzleteinek sikertelensége okán. A szegénység elől gyakori költözésekkel menekültek, gyermekéveit London East End negyedében töltötte. 14 éves koráig iskolába is járt, ekkor azonban apja meghalt, ő pedig vasúti alkalmazott lett. Egy évre rá anyja is meghalt, nővérei férjhez mentek, s az alig 15 éves kamasz végképp magára maradt. Mivel szenvedélyes rajongója volt a színháznak, hátat fordított a vasútnak, s Harold Crichton néven felcsapott egy utazó társulathoz. Ahogy később elmondta, a Hamletből – Ophéliát kivéve – minden szerepet eljátszott.
A szenvedély idővel csillapult, Jerome egyre jobban kiábrándult a színészetből, a szegénységből nem tudott kilábalni. Éjjeli menedékhelyeken húzta meg magát, egyetlen reménye az írás lett, de rövid történetei, esszéi, szatírái kiadására nem is gondolhatott. Pénzkeresetként egy darabig tanítóskodott, majd egy analfabéta építési vállalkozó mindenese lett. Változást az hozott életében, amikor váratlan ötletnek engedve papírra vetette színházi élményeit. Az 1885-ben megjelent On the Stage – and Off (A színpadon – és mögötte) című alkotásban Jerome a rá később is jellemző meleg humorral, szolid iróniával ábrázolta színészi életének eseményeit, kudarcait és röpke sikereit. Egy évvel később újabb kötete látott napvilágot Egy naplopó tűnődései címmel, karcolataival már csekélyke sikert is aratott.
„Shakespeare és Milton a maguk szerény módján igyekeztek az angol nyelvet Európa kevésbé szerencsés lakosaival is megkívántatni. Newton és Darwin a művelt külföldiek szükségletévé emelték. Dickens és Ouida tovább népszerűsítették. De ki az, aki az angol nyelvtudását St. Vincent-től az Urálig folytonosan és módszeresen terjeszti? Az angol turista, aki erszényével a zsebében bejárja a kontinens minden zugát, de nem tud és nem akar egyetlen más nyelven, egyetlen szót sem megtanulni. Van, aki megütközik a tudatlanságán, bosszankodik a korlátoltságán, és haragszik rá a felfuvalkodottsága miatt. De a tény mégiscsak tény marad. Ő az, aki Európát anglicizálja.” (Jerome K. Jerome: Három ember egy csónakban)
Az igazi áttörésben 1888-as házasságkötése játszott szerepet. Anyagiak híján az ifjú pár komolyabb nászútra nem gondolhatott, így a mézesheteket a Temzén hajókázva töltötték. Az élmények hatására Jerome hazatérve rögtön nekilátott egy szórakoztató, mulatságos kalandokkal teli regény megírásához. A Három ember egy csónakban 1889-ben jelent meg, s szerzőjét egy csapásra ismertté és gazdaggá tette. Pályája ettől kezdve töretlenül ívelt felfelé, a regényhez folytatás is készült, Három ember kerékpáron címmel, több színdarabját játszották a színházak, ezek közül a Miss Hobbs talán a legismertebb. A vidám történetek mellett írt kissé érzelmesebb, komolyabb műveket is, ő legjelentősebbnek a Paul Kelver című önéletrajzi regényét tartotta.
1892-ben részt vett a The Idler című havonta megjelenő magazin megalapításában, később To-Day címmel hetilapot alapított, ez 1905-ig maradt fenn. Az írás és szerkesztés mellett Jerome lelkes utazó is volt, bejárta Oroszországot és az Egyesült Államokat, 1900-tól két éven keresztül családjával Drezdában élt.
Az I. világháború kitörésekor őt is besorozták, a fronton mentőautó-sofőrként teljesített szolgálatot. A háború eseményei, az átélt borzalmak mélyen felzaklatták, titkára visszaemlékezései szerint a régi Jerome elveszett a háborúban, s helyette egy megtört, keserű ember tért vissza Angliába. Komorságát fokozta, hogy 1921-ben imádott mostohalánya, Elsie is meghalt. Jerome minden bánatára az írásban keresett vigasztalást, s 1926-ra elkészült My Life and Times című önéletrajza, amelyben életéről adott helyenként mulatságos, helyenként komor, ám őszinte beszámolót.
Nem sokkal a kötet megjelenése után nejével autós túrára indult, s a visszaúton Northamptonnál rosszul lett, agyvérzést szenvedett. Kórházba szállították, de már nem tudtak rajta segíteni, s 1927. június 14-én meghalt.
Magyarul már 1897-től jelentek meg írásai a Pesti Naplóban, az Új Időkben és a Népszavában, a Három ember egy csónakban fordítását 1920-ban készítette el Zilahy Lajos.
