Detektívjét az oslóiak már valós személynek tekintik: Harry Hole lakóháza, kedvenc étterme létező helyszínek a városban, amelyeket szervezett sétákon lehet bejárni. Március 29-én lett hatvanéves Jo Nesbø, a skandináv krimi koronázatlan királya.
Jo Nesbø 1960. március 29-én születettOslóban, de a közép-norvégiai Romsdalsfjord északi partján, Moldéban nőtt fel. Az írás, történetek kitalálása kiskorától foglalkoztatta, élénk fantáziájának köszönhetően barátait gyakran szórakoztatta izgalmas sztorikkal. Tinédzserként a foci volt mindene, a norvég első osztályban szereplő helyi csapatban csatárként futballozott, de egy térdsérülés miatt le kellett mondania a sportkarrierről.
Mivel a tanulásra nem sok időt fordított, három évre katonának szerződött Norvégia távoli északi részére. Az ott töltött idő alatt az éjszakákat áttanulva pótolta hiányosságait, Hemingway és Knut Hamsun műveit bújta. Leszerelése után a bergeni gazdasági egyetemen közgazdász diplomát szerzett.
Végzése után Oslóban szabadúszó újságíróként, majd pénzügyi elemzőként dolgozott, 1992-ben öccsével Di Derre néven rockegyüttest alapítottak, amelynek énekese, dalszerzője, gitárosa is ő volt. A banda népszerű lett Norvégiában, díjakat nyertek és egy számuk a slágerlista éléig jutott, 2012-ben Budapesten is felléptek egy zártkörű rendezvényen.
Jo Nesbø 1997-ben a nappali munkától és az éjszakai zenei fellépésektől kimerülve fél évre Ausztráliába utazott, vagy inkább menekült. A hosszú repülőúton kezdte írni első regényét és alkotta meg az alkoholizmussal küzdő, önfejű, szabályokkal nem törődő, de munkájában zseniális Harry Hole nyomozó alakját. (Indulás előtt egy kiadó felkérte, írjon könyvet arról, milyen az élet turné közben, de ő úgy döntött, írni csak a gyilkosságról és a szerelemről érdemes.)
Az oslóiak ma már úgy tekintik, mintha Harry valóban élő személy lenne, lakóháza, kedvenc étterme valóban létező helyszínek a városban, amelyeket szervezett sétákon lehet bejárni.
A kéziratot álnéven küldte el egy kiadóhoz, hogy a bírálatot ismertsége ne befolyásolja. A Denevérember 1997-ben jelent meg (Magyarországon 2012-ben adták ki), ebben nyomoz először Harry Hole, mégpedig a Nesbø által személyesen is feltérképezett távoli Ausztráliában. A krimi zajos sikert aratott, 1998-ban elnyerte az Üvegkulcsot, a legjobb skandináv krimiért járó díjat. Harry Hole azóta még tizenegy krimiben tért vissza: Csótányok, Vörösbegy, Nemeszisz, Boszorkányszög, A megváltó, Hóember, Leopárd, Kísértet, Police, Szomjúság és a tavaly publikált Kés című regényekben. A sorozat hetedik kötetét, a The New York Times bestseller listájára is felkerült Hóembert 2017-ben vitték filmvászonra Michael Fassbender, Rebecca Ferguson, Charlotte Gainsbourg és Val Kilmer főszereplésével, de a sztárparádé ellenére a kritikusok és Nesbø-rajongók is fanyalgással fogadták, mert hiányzott belőle a regények atmoszférája.
Nesbø a krimiken kívül gyermekkönyveket is ír, természetesen ezek sem nélkülözik a fordulatos cselekményszövést és az abszurd humort. Először kislányának mesélt Doktor proktorról, a kétbalkezes professzorról, aki feltalálja és rendszeresen használja a pukiport, valamint két kisiskolás segítőjével, Nillyvel és Lisával keveredik izgalmas, mindig új találmányokkal kapcsolatos kalandokba. A gyermekregényekből 2007 óta öt kötet jelent meg, Norvégiában mesefilm is készült belőlük, idehaza a budapesti Kolibri Színház 2014-ben Doktor Proktor és a Holdkaméleonok címmel a harmadik részt adaptálta színpadra.
2015-ben publikálta a Vér havon és a folytatás, a Fehér éjszaka című krimiket, amelyek két bérgyilkos történetét mesélik el különleges szemszögből. A 2008-ban megjelent Fejvadászokat 2011-ben Norvégiában filmesítették meg nagy sikerrel, ezt első norvég filmként jelölték a brit filmdíjakra (BAFTA), a filmjogokat egy amerikai stúdió is megszerezte. 2014-ben jelent meg A fiú, négy évvel később a Macbeth, annak a projektnek a részeként, amelyben a Hogarth kiadó a kortárs irodalom nagyjait kérte fel Shakespeare műveinek újraírására. Nesbø modern környezetbe helyezve mesél bűnről, erőszakról, korrupcióról, hőse egy bűn uralta kisváros kezdetben tisztességes rendőre, akin úrrá lesz a hatalomvágy és úgy süllyed egyre mélyebbre, ahogy egyre magasabbra emelkedik, majd elbukik.
Nesbø regényeinek erőssége a duplacsavaros, izgalmas cselekmény mellett az, hogy műveit társadalmi problémák és összetett karakterek köré építi. Bátran közelít olyan témákhoz, mint a korrupció, a prostitúció, a neonáci mozgalmak, a bevándorlás vagy a drogfüggőség, a bűnüggyel egyenlő fontosságú miliő a szereplők sorsán keresztül tárul fel. Egy interjúban azt mondta:
„A bűntettet elkövetik, és tisztában vagy vele, hogy a végére felgöngyölítik. Ezért kell, hogy a történet a puszta cselekményen túl is érdekes legyen”.
A Vörösbegy című regényben például Norvégia náci múltját és az idegengyűlöletet járja körül, felhasználva apja drámai történetét is, aki a második világháborúban a németek oldalán harcolt Sztálingrádnál, mert meggyőződése volt, hogy Sztálin nagyobb veszélyt jelent az emberiségre nézve, mint Hitler.
Nesbø könyveit már több mint 45 millió példányban adták el világszerte, és csaknem 50 nyelvre fordították le. Az írás mellett a sziklamászás szerelmese, telente Thaiföldön hódol szenvedélyének. Regényeinek visszatérő helyszínén, Oslóban él elvált felesége és lánya közelében. A zene továbbra is fontos számára, amennyire ideje engedi, még ma is fellép zenekarával, alkotás közben mindig egy kedvenc lemeze bömböl a fülébe. Többször járt már Magyarországon, idén a tavaszi nemzetközi könyvfesztivál vendége lett volna, de a rendezvényt a koronavírus-járvány miatt elhalasztották.
