A magyar gyökerekkel rendelkező Julie Orringer első regénye, a Láthatatlan híd az írónő családjának a története is. Magyar nagyszüleinek történetéből kiinduló, nagyívű regényében arról mesél az írónő, hogyan építette újra az életét egy olyan család, amelyet porba sújtott a történelem.
Amerikai és nyugat-európai sikerei után a Libri kiadó gondozásában jelenik meg magyarul Julie Orringer amerikai írónő első regénye, a részben Budapesten játszódó Láthatatlan híd (The Invisible Bridge), amelyből Koltai Lajos szeretne filmet forgatni.
Julie Orringer kilenc elbeszélést tartalmazó kötetével, a How to Breathe Underwater-rel robbant be az irodalmi köztudatba 2003-ban – mondta el Sárközy Bence a Libri Kiadó igazgatója. A holokausztot középpontba állító történelmi bestseller elismerő kritikákat kapott az Egyesült Államokban. Már az első könyvével több jelentős irodalmi díjat besöpört az anyai ágon magyar felmenőkkel rendelkező 38 éves Orringer első regénye; a The New York Times „2010 száz legfontosabb könyve” közé választotta be és az elbeszéléskötet Japánban, Németországban, Olaszországban és Franciaországban is megjelent. Orringer első regénye, a közel 700 oldalas Láthatatlan híd 2010 márciusában került az amerikai könyvesboltok polcaira, májusban már a hónap könyve volt a világ legnagyobb online könyváruházában, az Amazonon, és megjelenése óta számos nyelvre lefordították.
A Láthatatlan híd története
A regény sikere az megtörtént eseményekben keresendő. Magyar nagyszüleinek történetéből kiinduló, nagyívű családregényében arról mesél az írónő, hogyan építette újra az életét egy olyan család, amelyet porba sújtott a történelem. A könyvben a New Orleansban, illetve a michigani Ann Arborban felnőtt Orringer anyai nagyapja és annak fivérének a holokauszt idején átélt történetét vette alapul, és a főszereplő, Lévi András sorsának alakulását nem kevés fikcióval, így a regényen végigvonuló erős szerelmi történettel vegyítette.
Az 1930-as évek Budapestjén András, a fiatal építészhallgató ösztöndíjjal épp Párizsba készül. A fasizálódó Európában azonban a zsidó származású fiúnak két éven belül abba kell hagynia a tanulmányait. Szerelem szövődik közte és egy szintén magyar származású balett táncosnő között. A regény első felében megelevenedik a két világháború közti párizsi művészvilág bohém élete.
A pár ezek után visszatér Budapestre, ami rossz döntésnek bizonyul: a fiút munkaszolgálatra hurcolják, családjának tagjait pedig haláltáborba. Amikor András a munkatáborban küzd a túlélésért, egyik társa azzal hecceli, hogy ő az az építész, aki csak képzeletben építhet láthatatlan hidakat. A regény központi témája nem a holokauszt, ezek a fejezetek főleg arról szólnak, hogyan lehet embernek maradni embertelen körülmények között is.
A háború után megindul az élet Budapesten, elkezdődik a lerombolt városban a helyreállítás. Látjuk a tiszavirág életű demokráciát, majd eljutunk 1956-hoz, amikor a család karácsony este elhagyja Magyarországot. Az Egyesült Államokba mennek, ahol a főhős, immár kétgyermekes apaként, folytatja építészeti tanulmányait. A regény végén András élete ismét összetalálkozik a valódi családi emlékekkel. „Üdvrivalgás tört ki a tisztképzősök soraiban. A tábornok megvárta, míg alábbhagyott.
– Ne feledjék – mondta –, maguk Magyarországért harcolnak, Magyarországért, és senki másért. A németek a szövetségeseink, de nem parancsolnak nekünk. Az ő útjuk nem a mi utunk. A magyarok nem árja nép. A németek elmaradott népnek tekintenek bennünket. Barbár a vérünk, vadak az eszméink. Nem vagyunk hajlandók elfogadni a totális diktatúrát. Nem akarjuk deportálni a zsidókat meg a cigányokat. Ragaszkodunk a különleges nyelvünkhöz. A győzelemért harcolunk, és nem a hősi halálért.” Tamás és Ibolya a háború gyermekei; miközben szüleik a földi poklokkal csatáznak értük és egymásért, mindnyájuk túléléséért, ők olyan emlékekre tesznek szert, melyek generációk sorsában hagynak kitörölhetetlen nyomot, amit nem moshat el sem az óceánnyi távolság, sem a részvétlen idő.
Személyes Budapest
A szerző vérbeli regényíró, a történelmet és a helyszíneket a cselekmény szolgálatába állítja, de ugyanakkor a hitelességre is törekszik. Nem egy véleménye szerint Orringer történelemszemlélete roppant pozitív, mert hisz benne, hogy még a legszörnyűbb körülmények között is meg lehet maradni tisztességesnek.
A szerzőnek nem idegen Magyarország, a regényének a helyszíneit kereste fel, amikor legutóbb hazánkba látogatott. A megjelent kritikák alapján a regény érdekes kísérlet is egyben, hiszen a 38 éves Julie Orringere a nagyszülei emlékei alapján rekonstruálta az 1930-as, 1950-es évek Budapestjét. Érződik a szövegen a személyes érintettség, és persze az is, hogy a szerző otthonosan mozog Budapesten, az Opera, a Városliget, vagy az egykori gettó helyszínein. A Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban is ünnepelt, magyar származású írónő a könyv bemutatójára Magyarországra látogat.
Az MTI úgy értesült, hogy Koltai Lajos Kossuth-díjas operatőr-rendező érdeklődik a regény iránt. „Több mint egy éve olvastam Julie Orringer remekművét angolul, és rögtön megéreztem, milyen erős irodalmi szempontból a szöveg. Emellett pedig alig tudtam letenni, kíváncsi voltam, mi történik a következő oldalon” – mondta a rendező, akit főleg az fogott meg a könyvben, hogy miként „intézkedik” a történelem az emberi sorsok felett. „Valami olyasmit láttam meg a könyvben, mint amiről Szabó István filmjében, A napfény ízében is forgattunk. A Láthatatlan híd „útmutatást ad ebben a rossz világban. A családtagjaink iránt érzett szeretet az, amiért érdemes életben maradni a munkaszolgálatban, amiért érdemes küzdeni” – foglalta össze Koltai Lajos, mi volt számára a könyv üzenete.
Arra a kérdésre, hogy filmet készül-e forgatni a könyvből, azt válaszolta, hogy valóban érdeklődik a történet iránt, azt például már kiderítette, kinél vannak a megfilmesítésre vonatkozó jogok. „Egy nagyon ismert cégről van szó, és mint kiderült, ők is gondolkodnak a filmre vitelben” – magyarázta, hozzátéve, ez a cég ismeri a filmjeit, és nyitottak voltak a közös munkára. „Először egy nagynevű forgatókönyvírót kell találnunk, utána beszélhetünk a konkrét tervekről” – szögezte le.
A rendező ugyanakkor megemlítette: úgy tudja, Julie Orringer már megnézte a filmjeit, és tetszettek neki az alkotások. „Nagyon várom a találkozást, azt érzem, hogy ha mi összefogunk, abból valami nagyon jó dolog születhet” – mondta Koltai Lajos.
