Be kell mutatni a tudomány eredményeit az embereknek – mondta Karikó Katalin Nobel-díjas kutató a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Innovációs napján.
A Nobel-díjas kutató előadásán azt mondta, „feladatunk tájékoztatni az embereket, lelkesíteni a fiatalokat, mert kutatónak lenni, újat létrehozni, segíteni másoknak nagyszerű”.
Hosszú folyamat, ameddig az alapkutatás során elért felfedezésből termék, az mRNS esetében törzskönyvezett vakcina lesz – fejtette ki a professzor. Hangsúlyozta, a terméket pedig el kell fogadtatni a társadalommal, mivel az átlagember ismerete távol áll a tudományos közösségétől.
A kutató szerint azok, akik ismereteiket az immunológiáról a közösségi médiában szerezték, és álhíreket terjesztenek az mRNS-vakcináról, arról nem tudtak, hogy gyermekkorukban kaptak kanyaró, mumpsz és rózsahimlő elleni, élő vírust tartalmazó védőoltást, amelyben ott volt az RNS.
Egyszerű szavakkal kell elmagyarázni az embereknek, miről van szó – mondta.
A legfontosabb, hogy hinni kell önmagunkban, a hit azonban önmagában nem elég, sok tapasztalatot is kell szerezni, ehhez pedig el kell hagynunk a komfortzónánkat
– közölte pályafutásáról számos személyes példát említve Karikó Katalin.
Az akadémiai és az ipari szektorban is kiemelkedően fontos a stressz kezelése. Azokra a területekre kell koncentrálni, melyeken képesek vagyunk változtatni – hangsúlyozta. A kutató úgy látja, az, aki mentálisan és fizikálisan készen áll, képes kimászni azokból a hullámvölgyekből, melyekbe kerül.
A biokémikus problémának látja, hogy amíg korábban a természet megértése volt a kutatás célja, ma már publikáció vált a legfontosabbá, amely elismertséget, pályázati támogatást és összességében előrejutást hoz.
„Ha van ötleted, valósítsd meg magad”
– szögezte le Karikó Katalin.
Ehhez partnerekre van szükség, a kutató ezért hangsúlyozta a személyes kapcsolatok és a bizalom fontosságát, példaként egykori doktorandusz társát, Ludwig Jánost említette, akivel bár az 1980-as éveket követően személyesen keveset találkoztak, de tartották a kapcsolatot és első közös, 1985-ös cikküket követő publikációjuk egyike volt annak a három közleménynek, amely a Nobel-díj indoklásában is szerepelt.
Kérdésre válaszolva arra biztatta a fiatalokat, próbálják ki magukat külföldön is, fontos a tapasztalatszerzés, élmények begyűjtése az akadémiai szférában és az iparban is. Hasznosnak tartaná, ha a kutatók – például a Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai – aktívabban bekapcsolódnának az oktatásba.
A rendezvényen átadták az SZTE innovációs díjait. Hallgatói kategóriában a szén-dioxid és glicerin egyidejű elektrokémiai átalakításával kapcsolatos munkájáért Szirmai Adriennt díjazták, szintén szén-dioxid redukcióval kapcsolatos kutatásaiért a leginnovatívabb PhD-munkáért járó elismerést Samu Angelika kapta.
Élő természettudomány kategóriában Hunyadi Attila gyógyszerész professzort és Ducza Esztert a természetes ekdiszteroid előállításával és alkalmazása kapcsolatos kutatásaiért díjazták, Sápi András az élettelen természettudomány kategóriában 3D-nyomtatóba való filamentek készítésének kidolgozásáért, Fodor Gergely egészségügyi kategóriában egyedileg tervezett légáramlásmérők tervezéséért kapott díjat.
Humán vagy társadalomtudományok területén A platformgazdaság szerzői jogi kihívásai című kutatásaiért Harkai István és Mezei Péter vehetett át elismerést, szervezeti innovációs kategóriában pedig Töreki Annamáriát díjazták egészségügyi dolgozók kiégésének elkerülése érdekében kidolgozott programjáért.
