Holnap ünnepeljük a magyar dráma első nagy alakjának, nemzeti drámánk, a Bánk bán szerzőjének kétszázhuszadik születésnapját. Katona József 1791. november 11-én született Kecskeméten.
Katona József: A Magányhoz
(részlet)
‘Mérges szájrol ered csókja Baráti Név-
sziv-kalmárainak, s szent öleléseik
közt lopják meg azon gyáva Gyanútalant,
lelkét aki nekik híven od’áldozá.’
Katona József Pesten jogot tanult, s műkedvelőként csatlakozott a pesti színtársulathoz. Íróként, fordítóként, rendezőként is működött, Komáromban és Székesfehérvárott Békési József művésznéven lépett fel, színészi képességeit dicsérték, legkedvesebb szerepe Othello volt. A primadonnába, Déryné Széppataki Rózába beleszeretett, de a színésznő nem akart róla tudni – Katona nem is nősült meg soha. Ez az elfojtott szerelem fokozta a színház iránti szenvedélyét. Időnként fellépett amatőr színészként, afféle statisztának, és minden energiáját a fordítói, dramaturgi munkákba és a díszletmunkákkal való foglalkozásokba ölte, de sem a színház, sem az irodalom világa nem figyelt fel rá.
Tanulmányai befejezésével ügyvédi oklevelet szerzett, szülei rábeszélésére megpróbált „civil” életet élni, ezért szakított a színészettel egy időre. Miután 1826-ban Kecskemét főügyészévé nevezték ki, felhagyott az irodalommal is, íráskészségét már csak tömör jegyzőkönyvek, vadásznaplók készítésében kamatoztatta. A vidéki értelmiség mulatozásokkal teli életét élte, különcségéről anekdoták keringtek. Hallgatag és igazságszerető ember volt, jól beszélt latinul, németül, angolul, franciául és olaszul. Katona József 1830. április 16-án halt meg Kecskeméten.
Irodalmi pályája elején a kor divatos darabjait fordította magyarra, első saját drámája, A borzasztó torony egy német regény nyomán keletkezett. Írt történeti darabokat: István, a magyarok első királya; Aubigny Clementia; Ziska a táboriták vezére címeken. 1814-ben készült Josphus Flavius műve alapján A Jeruzsálem pusztulása, s ugyanebben az évben írta egyetlen vígjátékát is A rózsa, vagyis: a tapasztalatlan légy a pókok között címmel. Ennek tárgya egy Dérynével megtörtént eset, de a viszonylag sikerült darabot a színésznő tiltakozása miatt nem adták elő.
Fennmaradt 24 verse, s írt tanulmányt is Mi az oka, hogy Magyar Országban a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni? címmel. Ebben az állandó színház hiányát, a színészélet bizonytalanságát, a közönség igényét a hazafias frázisokra, a kiadás nehézségeit, a cenzúrát s a tárgyilagos kritika hiányát sorolja fel okokként.
Katona József: Időt
(részlet)
„Idő! Jelenvaló
Létel: de Múlt s Jövő
csak Semmi. Hát van-é
kedves közöttök egy?”
Fő műve, a Bánk bán első változata az Erdélyi Múzeum című folyóirat pályázatára készült 1815-ben. A realizmus még nem ért el hazánkat, a romantika viszont teljes energiájával hódított, ezért nem meglepő, hogy a korát megelőző felépítésű és tartalommal bíró művel nem ő nyerte el a pályadíjat, az eredményhirdetésnél nevét sem említették. „A célod nem, de módjaid utálhatom” – mondja Bánk, amivel Katona megmutatja, hogy a királydráma nem csak a történelemmel szembesíti az olvasókat, hanem& az emberek megannyi takargatott tettével, gondolatával is.
A darabot Bárány Boldizsár észrevételei alapján átdolgozta, s mivel előadását nem engedélyezték, 1821-ben könyvben adta ki. A Bánk bán ősbemutatójára csak 1833-ban, a költő halála után került sor, s lassan vált ismertté, első pesti előadásán 1839-ben Vörösmarty is elmarasztalta.
1845-ben ismét a cenzúra szólt közbe, a mű sikere csak 1848. március 15-i előadásán kezdődött. Az 1850-es években ismét gyanús lett, végül csak Gyulai Pál és Arany János tanulmányai nyomán vált a klasszikus magyar dráma etalonjává. A műből Erkel Ferenc 1861-ben írt operát Egressy Béni librettójára.
Katona József: Bánk bán
(részlet)
„Melly boldogtalan
az, akinek bármely bilincsei
boldogtalan módon oldóznak el!”
A Bánk bán egyszerre volt korhű és aktuális, jellemeinek mélysége és gazdagsága Shakespeare-t idézi, a jambikus versforma elsőként itt szólalt meg magyarul. Katona megelőzte korát, drámája az érett romantika és realizmus határán mozog, noha a magyar romantika kezdetén íródott. Az 1810-es években társadalomkritikája nem hatott, csak a reformkor évtizedeiben ért be.
