„Földön járok, szemem a térben kutat, felfelé nézek.” Aba-Novák Vilmos az 1937-es párizsi világkiállítás magyar pavilonjának pannójáért Grand Prix kitüntetésben részesült, Picasso a monumentális alkotást látva így kiáltott fel: Ki ez a barbár zseni?
<Aba-Novák Vilmos robusztus egyéniség széles gesztusokkal, lenyűgöző rajztehetség, munkabírása kimeríthetetlen: pályatársak, tanítványok őrizték meg így emlékirataikban Aba-Novák Vilmos „mozgékony, nyitott ‘naturbursch’, jópofa” alakját, aki „ingre, gatyára vetkőzve dolgozik”, aki ,”fenntartás nélkül közlékeny, mindent elmesél (tömény epika).” „Elragadtatásomnak egyik oka az a varázslatos ügyesség volt, ahogyan rajzolt. […] Az a pontos és tiszta fogalmazás, ahogyan szavakba tudta önteni óhaját, és óhajának indokait, az még külön megdöbbentett. A kézműves és a bölcs szintézisét éreztem benne.”> – írja Bizzer István Aba-Novák Vilmos munkásságáról szóló kötetében.
A modern magyar festészet, különösen a monumentális piktúra egyik ösztönös tehetsége, a két világháború közti időszak ünnepelt freskófestője, hivatalosan támogatott művész volt. Aba-Novák Vilmos (Novák) festő- és grafikusművész, a modern magyar festészet egyik legeredetibb tehetsége hetvenöt éve, 1941. szeptember 29-én halt meg Budapesten és 1894. március 15-én látta meg a napvilágot ugyancsak Budapesten. Már fiatal korától tudatosan festőművésznek készült. Kisgyerekkora óta az ócskapiacra járt rajzeszközöket beszerezni az otthoni limlomokért cserébe. Az I. világháború alatt a fronton harcolt és meg is sebesült, később vitézi címet kapott. 1918-ban rajztanári oklevelet szerzett a budapesti műegyetemen, majd a képzőművészeti főiskolán folytatott utótanulmányokat, dolgozott Nagybányán és Szolnokon. Képeit 1911 után „Aba” előnévvel szignálta, mivel a főiskolán a negyedik Novák nevű diák volt.
„Földön járok, szemem a térben kutat, felfelé nézek.”
Az 1919-es forradalom leverése utáni periódus mélypontját a húszas évek elején ismét fellendülés követte a hazai képzőművészetben. Az ekkor induló fiatal tehetségek – Uitz Béla hatása alatt – fegyelmezett, biztos kézzel komponált, a vonal szerepét hangsúlyozó tusrajzokkal kezdték pályafutásukat. Aba-Novák 1922-ben iratkozott be ismét a képzőművészeti Főiskolára, hogy Olgyai Viktor vezetése alatt tökélesítse grafikai, elsősorban rézkarolói tudását. A rézlemez ellenállását, megmunkálásának technikai követelményeit vette tekintetbe az ekkor készült tusrajzokon is. Erre vall az 1922-ben készült Fürdőző nők című kompozíció tisztasága, a rézkarcolásra emlékeztető, sűrűn egymásra épített, egymást metsző vonalháló, a kontúrvonalak szaggatottsága. Időtlen, robusztus, az idilli béke hangulatában élő klasszicizáló női figurái is a kor termékei. Uitz, Korb Erzsébet, Patkó Károly vagy Szőnyi egykori művein is megtalálhatjuk ezeket a stílusjegyeket és ezeket a női figurákat.
A két világháború között Magyarországon is teret hódít a neoklasszicizmus, elsősorban Pátzay Pál és Ferenczy Béni szobraiban, Kontuly Béla, Molnár C. Pál, Aba-Novák Vilmos, Medveczky Jenő festészetében. Hatott rájuk az olasz Novocento mozgalom. A római magyar állami ösztöndíj is segítette a neoklasszicizmus meghonosodását.
1925-ben és 1927-ben Szinyei-ösztöndíjat, Szinyei-jutalmat nyert, 1928 és 1930 között a Római Magyar Akadémia ösztöndíjas tagja volt, ekkor tért át a korai reneszánsz mesterek tanulmányozása nyomán a temperafestésre. Hazatérve reprezentatív állami és egyházi megbízásokat kapott: 1931-ben szakrális és honfoglalási tárgyú freskókat készített Szeged legrégebbi épületébe, a Demeter-toronyba, 1933-ban a jászszentandrási katolikus templom freskóit festette, vihart kavarva a kárhozottak között a helyi potentátokat is ábrázolta. 1936-ban festette ki a szegedi Hősök kapuját, az 1938-as Eucharisztikus Kongresszus és Szent István-emlékév idején készültek a budapesti városmajori templom és a székesfehérvári Szent István-mauzóleum, 1939-ben a pannonhalmi millenniumi emlékmű falfestményei.
Az 1937-es párizsi világkiállítás magyar pavilonjának pannójáért Grand Prix kitüntetésben részesült, Picasso a monumentális alkotást látva így kiáltott fel:
„Ki ez a barbár zseni?”
Az expresszionizmus és az olasz novecento formanyelvét olvasztja magába Aba-Novák harsány színű, dinamikus erejű festészete. Mialatt 1913 nyarán Fényes Adolf mellett a szolnoki művésztelepen dolgozott, megismerte a vidéki élet jellegzetes típusait, élethelyzeteit. Népéletképeinek témáit többnyire innen, később az itáliai kisvárosok világából merítette. Sokfigurás kompozícióin a paraszti élet látványos, tarka eseményei, vásári lacikonyhák, falusi lakodalmak, búcsúsok, cirkuszi jelenetek, csárdai ivók, térzene elevenednek meg. Az 1931-ben készült Körhinta című képe is a falusi szórakozások színes forgatagába viszi nézőit. Remekül jellemzett a ponyva alatt kavargó figurái, a sötétkék háttérből elővillanó élénk színek ritmikus elosztása, a kompozíció mozgalmassága, áradó életszeretete – festményeinek legfőbb értékei. Az esti égbolt kékeslilájába szokványos templomtorony simul. A figurák méltóságuktól megfosztott, arc nélküli emberek. A mozdulatok és gesztusok ismétlése, azonossága adja a jelenet pikantériáját. Az ünnepi alkalom zajosságától megilletődött kamaszlányok és ifjú menyecskék, mint szemérmes elsőbálozók, mulatságosan uniformizálódtak: nyársatnyelt tartásuk, párhuzamosan ölükbe ejtett kezük, egymás mellé és mögé sorakozott fejkendőjük fehér háromszöge a távoli házikók monotóniáját ismétli. Ebbe az összetartó és egységes körbe az eltúlzott arányú fejű, idomtalan, majomkülsejű, túlöltözött kikiáltó lopódzik be. Aba-Novák emberábrázolásának e ragyogó példányát a manipulátorok sunyisága teszi torzzá.
Aba-Novák Vilmos 1930 és 1937 között Budapesten képzőművészeti magániskolát vezetett, 1939-től a Képzőművészeti Főiskola tanára volt. Budapesten halt meg 1941. szeptember 29-én, 2006-ban posztumusz Magyar Örökség-díjjal tüntették ki.
Aba-Novák Vilmos festészete magában foglalta az expresszionizmus és az olasz novecento formanyelvét. Korai korszakában mozgalmas rézkarcokat készített, késői temperaképei harsány színezéssel ábrázolják a falusi nép életét. Plakátszerű képeinek fő témája a vásár és cirkusz világa, a színes jeleneteket előszeretettel ábrázolta fekete háttér előtt, egy leegyszerűsített, álparaszti világot rögzít vásznain. Piktúrája grafikus jellegű, képein tiszta színfoltok kontrasztjai uralkodnak, olykor szinte groteszk túlzásokkal. Monumentális freskóin a kísérőszöveg – kevéssé festői módon – szalagokon olvasható. E műveit 1945 után reakciós tartalmukra hivatkozva lemeszelték vagy levakolták. Rekonstrukciójuk az 1990-es évektől kezdődött meg, a szegedi Hősök kapuja három boltívének belső felületére festett, az I. világháború hősei emlékére készült, 250 négyzetméteres freskóját 2001-ben avatták újra. Idén márciusban Szolnokon a nevét viselő kulturális központban emlékfalat avattak tiszteletére.
Aba Novák képeinek jelentős része a Magyar Nemzeti Galériában található, Magyar-francia történelmi kapcsolatok című pannója a 2001-es restaurálást követően került a székesfehérvári Csók István Képtárba. Műveiből 1962-ben a Magyar Nemzeti Galéria rendezett gyűjteményes tárlatot. 2008-ban Debrecenben A barbár zseni címmel mintegy 150 festményét állították ki, a képek közül több Magyarországon még nem volt látható. 2009-ben egyik fontos műve, a Nagy vurstli egy árverésen 85 millió forintért kelt el.
