Budapest egyik legismertebb sugárútja egykor még földszintes házak, krumpliföldek és nyaralók között vezetett – ma pedig a főváros egyik leglátványosabb világörökségi helyszíne.
Az Andrássy út ma Budapest egyik legikonikusabb látképe: paloták, az Operaház, elegáns üzletek, múzeumok és a Hősök tere felé vezető széles sugárút határozza meg. Nehéz elképzelni, hogy másfél évszázaddal ezelőtt itt még egészen más világ fogadta a városlakókat. A Cultura.hu korábbi összeállítása számos érdekességet idéz fel Budapest egyik legszebb útjának történetéből.
Egy álomból született sugárút
Már a reformkorban felmerült egy olyan út gondolata, amely a belvárost összeköti a Városligettel. Kossuth Lajos is arról álmodott, hogy a vidékies Pestből egyszer olyan elegáns város lesz, ahol palotákkal szegélyezett fasorban lehet kikocsizni vagy kisétálni az árnyas Városerdőbe.
A tervnek azonban gyakorlati oka is volt: a szűk Király utca egyre növekvő forgalmát szerették volna tehermentesíteni, miközben a belső városrészeket a Városligettel is össze akarták kapcsolni.
Egykor krumpliföldek voltak itt
A mai elegáns Andrássy út környéke a 19. század közepén még egyáltalán nem hasonlított mai önmagára. Az akkori Terézváros külső részein keskeny utcák és földszintes házak sorakoztak, a Felsőerdősoron túl pedig krumpliföldek, valamint néhány nyaraló állt.
Andrássy Gyula miniszterelnök 1868-ban vette kezébe a város fejlesztésének ügyét. A városrendezési tervek kidolgozásában fontos szerepet kapott Reitter Ferenc mérnök, majd létrejött a Fővárosi Közmunkák Tanácsa is, amely a nagyszabású átalakítást koordinálta.
Négy év alatt született meg
Az uralkodó, Ferenc József 1870. december 26-án szentesítette a Sugárút megépítéséről szóló törvényt. A munkálatok 1872-ben kezdődtek, és mindössze négy év alatt befejeződtek.
1876. augusztus 20-án ünnepélyesen átadták a forgalomnak a Sugárutat, a mai Andrássy utat, amely 2002 óta a világörökség része.
A mai szemmel nézve talán meglepő, hogy az úttestet ekkor még fakockákkal burkolták – elsősorban azért, hogy kíméljék a lovak patáit –, a járdát pedig aszfalt borította.
Nem mindig hívták Andrássy útnak
Az út átadásakor Sugárút volt a neve. 1885-ben nevezték el Andrássy Gyuláról.
A 20. század történelme azonban többször is átírta a táblákat: 1949-ben Sztálin út lett, 1956-ban Magyar Ifjúság útja, később pedig Népköztársaság útja. Az Andrássy út elnevezést a rendszerváltás idején kapta vissza.
Mindössze negyven épülettel indult
Amikor 1876-ban megnyitották a Sugárutat, még csak mintegy negyven épület állt rajta. A külső szakaszon főként a tehetősebb polgárok építkeztek, később pedig egymás után jelentek meg a historizáló, neoreneszánsz és eklektikus paloták.
Az új sugárút hamarosan a fővárosi elit egyik kedvelt lakóhelyévé vált. Arisztokraták, bankárok és a korszak jómódú polgárai költöztek ide, a neves építészek pedig egymás után tervezték a reprezentatív palotákat.
Az Operaház is az Andrássy út ékköve
A sugárút egyik legismertebb épülete, a Magyar Állami Operaház 1884-ben nyitotta meg kapuit.
Az Ybl Miklós által tervezett épület nemcsak Budapest egyik legfontosabb kulturális intézménye lett, hanem az Andrássy út reprezentatív arculatának is meghatározó eleme.
A paloták és középületek sorával a Sugárút néhány évtized alatt valóban azzá vált, amiről a reformkorban még csak álmodtak: a modern, európai nagyváros egyik látványos főútvonalává.
A világ egyik első földalattija is itt jár
Az Andrássy út történetének másik nagy mérföldköve a földalatti.
1896 májusában indult meg a Millenniumi Földalatti Vasút, amely az akkori Gizella teret – a mai Vörösmarty teret – kötötte össze a Városligettel, ahol a millenniumi kiállítás zajlott.
A kontinens első földalattijaként számon tartott vonal nemcsak Budapest közlekedését változtatta meg, hanem az Andrássy út fejlődését is felgyorsította.
A történelem tanúja lett
Az Andrássy út az elmúlt másfél évszázadban többször is megújult. A nagyobb felújítások során az útburkolat mellett a növényzetet, az utcabútorokat és a közlekedési infrastruktúrát is korszerűsítették.
A sugárút ma már nem egyszerűen közlekedési útvonal: Budapest történelmének, építészetének és kulturális életének egyik látványos lenyomata.
2002 óta világörökség
Az Andrássy út, a történelmi környezetében található Hősök tere és az alattuk futó Millenniumi Földalatti Vasút 2002-ben került fel az UNESCO világörökségi listájára.
Így amikor végigsétálunk rajta, nem egyszerűen Budapest egyik elegáns sugárútján járunk: egy olyan városfejlesztési vízióban sétálunk, amelynek megvalósítása az 1870-es években kezdődött, és amely máig meghatározza a főváros arculatát.
Krumpliföldekből paloták, fakockás úttestből világörökség – talán ez az Andrássy út egyik legizgalmasabb története
Fotók: Fortepan
