A Szent István Király Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyarságkutató Intézet közös szervezésében eddig soha nem látott tárlat valósul meg, amely az Árpád-ház uralkodóinak történelmét mutatja be a nagyközönség számára.
Már látogatható a Királyok és szentek – Az Árpádok kora című kiállítás a megújult, székesfehérvári Szent István Király Múzeumban. A kiállításra több mint tíz országból közel 1000 tárgyi emlék érkezik hazánkba, hogy a dicső korszakról az eddigi legátfogóbb kép tárulhasson a közönség elé. A három hónapon át látogatható kiállítás otthonául Székesfehérvár régi, történelmi hangulatú ciszterci székháza, a teljesen megújult, 17 termes Szent István Király Múzeum központi épülete (Fő utca 6.) szolgál majd.
A Királyok és szentek – Az Árpádok kora című kiállítás az Árpád-ház Program keretében megvalósuló, az Aranybulla születésének 800. évfordulója alkalmából meghirdetett 2022-es emlékév legjelentősebb eseménye, ezzel együtt pedig minden idők legnagyobb, Árpád-kori emlékeket felvonultató tárlatának minősíthető.
„Az Árpád-kort és fennmaradt örökségét olyan átfogóan bemutatni, ahogy azt a Királyok és szentek – Az Árpádok kora című kiállítás teszi, kizárólag nemzetközi együttműködéssel lehetséges, hiszen az idők során sokfelé elszármaztak a világban történelmi ereklyéink” – olvasható a kiállítás közleményében. – A Kárpát-medencén kívülről, a szélrózsa minden irányából érkeznek bemutatandó tárgyi emlékek – többek között a párizsi Beaux-Artsból, a zürichi Schweizerisches Nationalmuseumból, de még a Vatikánból is.”
Soha nem volt még olyan léptékű kiállítás az Árpádokról és különösen nem az Árpád-házi szentekről, mint amilyen péntektől látható Székesfehérváron – hangsúlyozta Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a tárlatról tartott csütörtöki sajtótájékoztatón, Budapesten.
A miniszter kiemelte: a múzeumok igazi értelme, hogy a tárgyakon, dokumentumokon, írott emlékeken keresztül segítenek megérteni a régi korok embereinek a gondolatait. Az Árpád-ház kivételes dinasztia volt, férfitagjai rendkívüli képességeket mutattak fel, kiváló államférfiak, hadvezérek voltak – fűzte hozzá.
A magyar kormány támogatásával megvalósuló kiállításon 640 műtárgy látható, amelynek több mint a fele az MNM-ből származik, emellett több közgyűjtemény, így az Országos Széchényi Könyvtár és a Jász Múzeum is, valamint külföldi intézmények is kölcsönöztek dokuemntumokat, tárgyakat – mondta el L. Simon László a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) főigazgatója.
A tárlaton szerepel majd egyebek majd az Ómagyar Mária-siralom, a Margit-legenda, Lehel kürtje, Árpád-kori eskükereszt és egy kettős kereszttel ellátott, kora Árpád-kori magyar zászló, a koronázási palást és a Szent Korona másolata, honfoglaláskori aranyleletek. Érkeztek tárgyak Salzburgból, a Vatikánból és Oxfordból is. A főigazgató kiemelte: a tárlat a tervek szerint augusztus 31-ig lesz látogatható.
Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum igazgatója elmondta, hogy az Aranybulla 800. évfordulóján és a Székeshehérvár alapításának 1050. évfordulóján megvalósuló tárlatra 40 magyar és 20 külföldi partnerintézmény kölcsönöz tárgyakat. Mint mondta, az Árpád-ház Program nélkül a tárlat és a múzeum főépületének megújulása nem jöhetett volna létre.
A megújult épület 4 időszaki tárlatnak is helyet tud majd adni egyszerre 1800 négyzetméteren, két szinten, 17 teremben – tette hozzá.
Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója kiemelte: ez a kiállítás a magyarságé, magyar őseinké, amit ha megtekintenek az érdeklődők, felemelt fejjel távozhatnak a múzeumból. Képet kaphatnak a legősibb magyar uralkodódinasztiáról, annak tetteiről, eredményeiről és a korabeli országról, ami bárkit büszkévé tesz.
