A könyvnyomtatás hőskorában sem volt ritka, hogy álnevet választottak maguknak egyes írók, s úgy váltak világhírűvé. Az írói álnév divatja ma is él.
Glensfleisch nyomdája és Fallada, a mesehős
A britektől átplántált Nagy Könyv program első szakaszában a százas mezőny élére került Ziegler Géza regénye. Elkerülte volna a figyelmünket? Dehogy Csupán arról van szó, hogy a szerzőt nem Zieglerként, hanem Gárdonyiként kapta föl az Egri csillagok listasikere. Pedig az egri remete sokáig Ziegler Gézaként jegyezte írásait. Miért éppen a szerző nevét kímélné az írói fantázia?
A tollhegyre tűzött divat (?) korántsem új keletű, sőt, több mint félezer éves. Az első nagy magyar költőt, aki még latinul írt, nem is emlegetjük máshogy, csak Janus Pannoniusként (1434-1472), holott eredeti neve Csezmicei János (horvát nevén Ivan Cesmicki). Vagy jusson eszünkbe a könyvnyomtatás feltalálójaként tisztelt Johannes Gutenberg: az 1468-ban elhunyt német nyomdász eredeti neve Glensfleisch volt.
Az 1503-ban született francia orvos és asztrológus jövendőmondótól, Nostradamustól (eredeti nevén Michel de Nostredame) a Nagykárolyban 1529 körül Radicsicsként született Károli Gáspáron át az író, színész Irwin Shaw-ig (eredeti nevén Irwin Gilbert Shamforoff) sorolhatnánk a példákat, köztük egészen meglepőeket is.
Íme néhány híres író, akinek nem biztos, hogy első gondolatra tudjuk a születési nevét.
Az 1819-ben született George Eliot, a modern realista angol regény egyik előfutára – noha férfinéven publikált – korának legelső női írója volt (eredeti nevén: Mary Ann Evans). Mark Twain (1835-1910) neve valójában a Mississippin a biztonságos hajózást jelentő két ölnyi vízmélységet jelzi.
Az amerikai Samuel Langhorne Clemens (1835-1910) akkor választotta írói álnevéül ezt a kifejezést, amikor elszegődött a folyamon egy gőzhajóra kormányosnak és révkalauznak. 1916-ban, amikor a kaliforniai Gen Ellen-i farmon John Griffith 40 éves korában öngyilkosságot követett el, Jack London (1876-1916) amerikai íróval lett szegényebb a világirodalom.
A legtermékenyebb regényírónőként számon tartott, dél-afrikai Mary Faulkner (1903-1973) Kathleen Lindsay néven írta több száz könyvét, de másik két asszonynév alatt és nyolc írói álnéven is publikált. A gyermekregény-író Collodi (1826-1890) – aki Pinocchió-jában az irodalmi eszközöket is szerencsés kézzel ötvözi – eredeti nevén Lorenzini.
Hazai példákat is sorolhatunk.
Az 1919-ben elhunyt Csáth Gézát íróként, zenekritikusként, orvosként többen ismerték, mint eredeti nevén, Brenner Józsefként. Ágh István költőnk eredeti vezetékneve Nagy, Áprily Lajosé Jékely, Balázs Béláé Bauer Herbert, Darvas Józsefé Dumitras, Dénes Zsófiáé Deutsch, Füst Miláné Fürst, Gábor Andoré Greitner, Gellért Oszkáré Goldmann, Gyóni Gézáé Áchim, Ignotusé Veigelsberg (Hugó), Kamondy Lászlóé Tóth, Komját Aladáré Korach, Lengyel Menyhérté Lebovits, Márai Sándoré Grosschmid, Mészöly Miklósé Molnár, Molnár Ferencé Neumann, Nagy Endréé Grósz, és így tovább.
Még mielőtt magyar sajátosságnak vélnénk az írói álneveket, nézzünk néhány francia példát. Moliére Jean-Baptiste Poquelin volt, Cyrano de Bergerac Hector Savinen Cyrano, Anatole France Anatole-Francoise Thibault, Paul Éluard Eugéne Grindel, Guillaume Apollainaire Wilhelm Apollinaris de Kostrovitzky, Paul Géraldy pedig Le Fevre. André Maurois francia író eredeti neve Émile Herzog volt. Írói nevét az első világháború frontvonala közelében húzódó kis faluról, Maurois-ról vette föl, keresztnevét pedig a fronton elesett unokatestvére, André emlékére választotta.
Az angolok közül említhetnénk Daniel Defoe-t (Foe) és Geoge Orwellt (Eric Blair), az amerikaiak közül Ray Bradbury-t (Leonard Spaulding) vagy Lewis Carrollt (Charles Lutwidge Dodgson), az olaszok közül pedig Curzio Malaparte (eredetileg Kurt Erich Suckert)vagy Alberto Moravia (eredetileg Pincherle) nevét.
A német nyelvű irodalom szerzői is tarka képet festenek. Stefan Heym német író hivatalos irataiban a Hellmuth Fliegel név szerepel, mint ahogy az ugyancsak német író Hans Habe eredeti neve – biztosan sokak meglepetésére – Békessy János. Hans Fallada, a német regényíró (Rudolf Ditzen) álnevét a Grimm-testvérek egyik meséjében szereplő lovacskának, Falladának a nevéből kölcsönözte. Az irodalmi világ talán leghíresebb rejtezkedője Traven volt, akiről csak holta után derült ki, hogy kicsoda igazából: német író, aki Mexikóban élt. Anna Seghers-t eredetileg Netty Reilingnek hívták. Az írónő művészettörténész hallgató volt az egyetemen, s Rembrandt tanítványa, Seghers annyira csodálatba ejtette, hogy egyik korai novellájának főhősét róla nevezte el, aztán később ő maga is ezt a nevet választotta.
A hajdani Szovjetunió írói közül Arkagyij Petrovics Gajdar eredetileg Golikov, Makszim Gorkij pedig Alekszej Makszimovics Peskov névre hallgatott; a Gorkij (Keserű) ugyancsak álnév, méghozzá beszédes álnév – a szegény, ágrólszakadt író miként is írhatott volna másként, ha nem keserűen. Keserű volt az élete, az álnév szinte magától adódott. A népszerű szovjet-orosz szerzőpáros, Ilf-Petrov mögött Ilja Arnoldovics Fajnzilberg és Jevgenyij Petrovics Katajev rejlik.
Más nemzetek tollforgatói között is találunk példát álnevekre.
Ahogy Róth Ezékiel magyar író Osvát Ernő néven publikált, Eminovici román költő Mihai Eminescu, a chilei Neftali Ricardo Reyes Bascalto pedig Pablo Neruda néven tette ezt. Elin Pelin bolgár író eredeti neve Dimitar Ivanov.
Az írói álnév divatja Karinthy Frigyest is megihlette. Sajátos humorával szögezte az olvasónak a kérdést: „Ki ír Karinthy Frigyes álnév alatt?” S nyomban meg is válaszolta: „Karinthy Frigyes álnéven ő maga ír.”
