Ma már nemhogy gyorsírni, írni is egyre ritkábban terem lehetőségünk. Pedig ez a különös jegyzetelési mód nemcsak az írás gyorsaságában segíti a tollat ragadót, a gyorsírás a nyelvtudomány része, amelynek alapja a nyelv.
Írni és olvasni mindenki megtanul iskolai tanulmányai során, gyorsírásra már azok adják a fejüket, akik a folyóírást is lassúnak tartják. A napjainkban is használt egységes magyar gyorsírás megalkotója, Radnai Béla arra törekedett, hogy megtartsa, sőt továbbfejlessze a gyorsírás legsajátosabb jellemzőjét, a magánhangzók kiírásán alapuló rövidítési módot.
A rendszeralkotó Radnai Béla 1891. november 8-án született Cegléden. Gyorsírás-tanítói, a budapesti egyetemen középiskolai tanári, 1918-ban bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1922-től a fővárosi gyorsíró szakiskola alapítója és igazgatótanára volt, 1961-ben nyugdíjazták. Gróf Klebelsberg Kuno 1927 januárjában kiadott rendelete az egységes magyar gyorsírás iskolai tanítása ügyében a következőket mondta: „A gyorsírás iskolai tanításának egyöntetűsége és a gyorsírásoktatás gyakorlati eredményének fokozása érdekében szükségessé vált, hogy az eddig engedélyezett öt különböző gyorsírási rendszer helyett egyetlen gyorsírási rendszer lépjen életbe. Ez okból egységes magyar gyorsírásnak elfogadom azt az alapokmányba foglalt rendszert, amelyet a gyorsírási ügyek m. kir. Kormánybiztosa az engedélyezett magyar gyorsírási rendszerek, valamint a Fabro Henrik-féle irányzat képviselőivel folytatott tanácskozás alapján javaslatba hozott. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe, és ezzel egyidejűleg az eddig engedélyezett gyorsírási rendszerek iskolai tanítására vonatkozó rendeletek hatályukat vesztik.”
A Művelődési Minisztérium 1974-es állásfoglalása az elért teljesítményszinttől függően négy kategóriába sorolja a gyorsírókat:
– alapfokú (150-190 szótag / perc)
– középfokú (200-240 szótag / perc)
– magas fokú (250-340 szótag / perc)
– beszédíró (350 és magasabb szótag / perc)
Radnai 1927-től a Magyar Gyorsírók Országos Szövetségének ügyvezető elnöke, később, 1952-ig elnöke volt. Az első világháború előtt írta meg az „egyszerű gyorsírást”, amely végül az egységes magyar gyorsírássá nőtte ki magát. Ekkoriban ismerték fel, hogy a gyorsírás nemcsak érdekes, hanem nagyon hasznos is, és a munkahelyeken fokozottan igényelték ezt az ismeretet. Az egységes magyar gyorsírást általánosan 1927-ben vezették be, és csak a Radnai-könyvekből tanították. A gyorsírás alkalmazási területei között nem lehet pontos határvonalat húzni. Gyorsírási rendszerének alapja a magánhangzó-jelölés egyszerűsége, és következetesen keresztülvitt rövidítési rendszere. Gyorsírási szaklapokat is szerkesztett, és számos szakmunkát írt.
Emellett jelentős volt műpártolói tevékenysége is. Az 1930-as években kezdte el kortárs művészek alkotásait gyűjteni. Gyűjteményében a XX. század első évtizedétől, a Nyolcak tevékenységétől az Európai Iskola tagjainak jelentkezéséig találhatók festmények, rajzok, szobrászati alkotások, de előfordul néhány mű még az 1950-es évekből is. A gyűjtemény törzsét az 1920-as évektől a Gresham kávéházban összegyűlt asztaltársaságból szerveződő művészek, az ún. Gresham-kör tagjainak és művészbarátainak munkái alkotják.
Gárdonyi Géza: A gyorsírás
Minő eszme! Dicső isteni gondolat!
Lekötni a tűnő eleven hangokat,
melyek alig jöttek a szónok ajkára,
S szétoszlottak, mint ködben a pára.
Most a szó, amint száll, s tűnni kezd, enyészvén
Árnyéka ott marad a gyorsíró íven:
A lángész tüzének nem hal el szikrája,
Sok ezredév szíve fog felgyúlni nála.
Ide is, oda is egy-egy görbe húzás,
És előtted fekszik a csodás gyorsírás.
Alig néhány jegyben kurtavasra verve
A szökevény szavak elcsípett serege.
A festőművészek – Barcsay Jenő, Bernáth Aurél, Derkovits Gyula, Egry József, Gulácsy Lajos, Kernstok Károly, Rippl-Rónai József, Márffy Ödön, Szőnyi István – mellett a szobrászokra is figyelt, így került hozzá Ferenczy Béni, Medgyessy Ferenc, Madarassy Walter, Pátzay Pál több érme, kisplasztikája vagy szoborműve, valamint az akkor még alig ismert fiatal művészek, mint Halápy János, Hincz Gyula, Koffán Károly, Szalay Lajos képei vagy rajzai, akvarelljei. Különösen jelentős grafikai gyűjteménye, elsősorban Derkovits Gyula, Egry József, Szőnyi István és mások műveiből.
Mecenatúrájával nemcsak felkarolta, támogatta és ösztönözte a kortárs művészeket, hanem a gyűjteményében szereplő műveik rendszeres bemutatásával tevékeny szerepet vállalt a modern magyar művészeti törekvések elismertetésében. Radnai Béla gyorsíró, az egységes magyar gyorsírás feltalálója, műpártoló 50 éve, 1962. november 1-jén halt meg Budapesten. Halála után a gyűjteményt özvegye Győr városának adományozta, ahol a műveket a helyreállított Esterházy-palotában helyezték el, és 1997-ben nyitották meg a nagyközönség előtt.
